A múltkori blogomban is a tejről írtam, de ez egy akkora téma, hogy azt gondoltam még egy bejegyzést megér…remélem, Ti sem bánjátok 🙂
Egyre több hipermarket írja alá a tejszövetséggel a megállapodást, mely szerint több magyar tej kerül ki a polcaikra, így a tudatos vásárló válogathat kedvére.
De vajon minden tej, amire az van ráírva?
Igen! De vannak tejre hasonlító italok és elnevezések, na, ezekre már érdemesebb odafigyelni.
Hazánkban élő fejősteheneink napi 13.5 millió liter tejet képesek adni, azonban Magyarországon a lakosság egy főre jutó napi tejfogyasztása (ebben mindenféle tejtermék benne van) nem éri el a fél litert sem.
Pedig a tej tényleg nagy kincs. Gazdag fehérjékben, jó zsírokban, sok ásványi anyag van benne, melyet szervezetünk kitűnően tud hasznosítani, javunkra alakítani. A-,D-,E,- K- vitaminban gazdag, van benne magnézium, kálcium, cink, foszfor, vagyis kicsinek, nagynak, serdülőnek, idősnek jót tesz a tej vagy egyéb tejtermékek fogyasztása.
A tej lehet zsírtartalma szerint: 3,6 %-os, 2,8 %-os vagy 1,5 %-os. Azért azt jó tudni, hogy az alacsonyabb zsírszázalékú tejek esetében a bennük lévő vitaminok aránya is alacsonyabb. (Ezek a számok üzletben megtalálható tejekre igazak.)
Viszont egyre terjed a nyers tej fogyasztása is. Ha házi tejet vásárolsz mozgó árusnál, vagy piacon (természetesen engedéllyel ellátott gazdától), akkor vigyél magaddal egy üveget, és otthon azonnal forrald föl a tejet, majd hűtőben tárold. Inkább kevesebbet végy, többször, mert ez a tej bizony hamarabb romlik (bár a forralással és hűtéssel ezt az időt egy kicsit kitolhatjuk). Ennek a tejnek a zsírtartalma akár elérheti az 5 %-ot is, de minimum 3,6 %-os.
Származhat tehéntől, kecskétől, juhtól, de vannak országok ahol a bivalytej vagy a tevetej sem ritka… na, azért ezt én furcsállom egy kicsit, de kérem, maradjunk nyitottak a világra 🙂 !!!
A tej- és tejtermékek tartósítására hűtést és hőkezelést alkalmaznak. A hűtéssel lassítható a romlás, hőkezeléssel pedig a mikrobák elszaporodását akadályozzák meg.
A pasztörizált tejet 100 fok alatt kezelik, ezek folyamatos hűtést igénylenek. Egyes tejeket nagyon magas, 134 fokos hőmérsékleten tartósítanak, másokat ultramagas (UHT tej) 136-142 fokos hőnek vetik alá. Ezek felbontás nélkül 90 napig eltarthatók szobahőmérsékleten, de felbontás után, hűtőben tárolva, kizárólag 3 napig fogyaszthatók. Vagyis a tévhit, miszerint a tartós tejben tartósítószer van, remélhetőleg végleg törlődik a fejekből, hiszen itt a hőfok meghatározó, nem valami adalékanyag!!!
Azon élelmiszerek, amelyeknek meghatározott hányada nem tej, ezen kívül tartalmaznak savót, irót, vizet, ízesítőket, adalékanyagot, már elnevezésükben is mások, hiszen nem tejről van szó ez esetben, csak imitált tejtermékről. Ilyen a frissföl, a pizzafeltét, reggeli ital stb.
Nyilván ezek biológiai értéke nem azonos az állati eredetűével.
Vannak egyéb, alternatív megoldások is a tej pótlására, ha valaki mondjuk laktózintoleranciában szenved vagy vegetáriánus. Így ismert szójatej, rizstej, zabtej vagy kókusztej. De például az egyik kolléganőm már magvakból is készített „tejet”.
A laktózmentes tejeknél a tejhez egy enzimet tesznek, amely lebontja a tejcukrot (glükózra és galaktózra), így nem okoznak gondot az érzékenyeknél. Fontos megállapítás viszont, hogy ennek a tejnek a beltartalmi értéke nem változik, csak egy bontó enzim kerül bele.
FONTOS tudni! Ha úgy döntesz, hogy reggelire egy könnyű müzlis tejet kevernél magadnak, vagy egyéb magokkal turbóznád fel az energiád, ezeket mindig azonnal fogyaszd el, nem szabad tárolni ezeket az ételeket, mert rövid idő elteltével erjedésnek, romlásnak indulhatnak.
