Nagymamáink korában nem múlhatott el a nyár befőzés nélkül, hiszen a nyár ízeit és értékeit így tudták a vitaminszegény téli hónapokra átmenteni. Napjainkban újra divatba jött a házi tartósítás.
AZ ELSŐ FONTOS DÖNTÉS: a jó nyersanyag beszerzése
Mindig megbízható helyen vásároljunk! Az alapanyagok legyenek jó minőségűek, és a tartósításra szánt gyümölcsöt vagy zöldséget mielőbb dolgozzuk fel! Sérült, rothadó, penészes, szokatlan szagú és állagú alapanyagot ne használjunk a befőzéshez! Az ilyen termékeken nagy számban találhatóak romlást okozó mikrobák, melyek az ép darabokra is rákerülnek.
ELŐKÉSZÜLETEK: tiszta konyha, tiszta eszköz, tiszta kéz
A befőzés megkezdése előtt a helyiséget alaposan takarítsuk ki, az edényeket, eszközöket alaposan mossuk el, fertőtlenítsük ki! A csavaros tetőket dobjuk pár másodpercre forró vízbe, majd hagyjuk megszáradni! Az eltenni kívánt zöldséget, gyümölcsöt mindig át kell válogatni és alaposan meg kell mosni. A nyers anyagok tisztítása és a befőzés megkezdése előtt, illetve közöttük is mossunk alaposan kezet!
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE: kezdődhet a befőzés!
A különböző befőzési módszerek lényege a romlást okozó mikrobák elpusztítása vagy szaporodásuk gátlása. Az alapos hőkezelés elpusztítja a mikrobákat. A megfelelő arányban adagolt cukor, méz, só, ecet vagy alkohol is tartósít. A kereskedelmi forgalomban kapható tartósítószerek is alkalmazhatóak. Ha családtagjaink érzékenyek a mesterséges tartósítószerekre, inkább maradjunk a hőkeze lésnél. A hőkezeléssel történő tartósítás az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb befőzési módszer. Minél magasabb hőmérsékleten, minél tovább történik a hőkezelés, annál biztonságosabb a termék. 75°C fok felett a romlást, megbetegedést okozó mikrobák többsége elpusztul. A pusztulás mértéke függ a hőmérséklettől és a hőntartás időtar ta mától.
TIPP: Először mindig csak egy kicsit tegyünk az üvegbe és rázogassuk meg benne az anyagot! Egyrészt elejét vehetjük a hirtelen hősokk okozta üvegtörésnek, másrészt nem maradnak az üvegben légbuborékok, ami kedvezhetne a mikrobák későbbi elszaporodásának.
KULCSFONTOSSÁGÚ: az üvegek lezárása
Az üvegek légmentes zárása a házi tartósítás kulcsfontosságú eleme. Enélkül az élelmiszer megromlik, megpenészedik. Az üvegek lezárásához érdemes minden évben új, ép fedeleket beszerezni. Az üveg szájához nem pontosan illeszkedő, piciny réseket hagyó fedél mellett ugyanis könnyedén bejutnak a romlást vagy megbetegedést okozó mikrobák az üveg belsejébe, és ott elszaporodnak.
TIPP: A befőtteket kihűlésük után érdemes felcímkézni. A címke tartalmazza, hogy mit mikor tettünk el! Beszéljük meg családtagjainkkal is, hogy elsőként a korábbi évjáratok termékeit fogyasszák el, mielőtt a friss befőttekhez nyúlnának.
AZ UTOLSÓ LÉPÉS: a biztonságos tárolás
A befőtteket hűvös, szellős, száraz helyen, napfénytől védett helyen tároljuk. Egy penészesedő helyiség az üveg penészesedését is okozhatja, a nyirkos levegő pedig a fémfedelek rozsdásodásához vezethet, ami a fedél kilyukadását, az élelmiszer romlását okozhatja. Akinek kicsi vagy egyáltalán nincsen kamrája, nehezebben tud „bespájzolni”, de a biztonságos tárolásra mindenképpen figyeljünk!
TIPP: A felbontott házi befőtteket hűtőben javasolt tárolni felnyitásuk után, és lehetőség szerint 2-3 napon belül el kell fogyasztani. Befőzéskor célszerű olyan nagyságú üvegeket választani, amelyek tartalmát a felbontást követően a család pár napon belül el tud fogyasztani.
Fontos! Soha ne fogyasszunk el romlás jeleit mutató terméket! Ami gyanús:
- púposodás (baktérium szaporodására, gázképződésére utalhat);
- szivárgás (a termék szennyeződhet);
- horpadás a szegély, fedél mentén (ezeken keresztül levegő és kórokozó baktériumok juthatnak a termékbe);
- penészesedés (a látható penészfonalak ugyan eltávolíthatók a penészes befőtt, azonban a penészgomba káros méreganyagait is tartalmazhatja)
A biztonságos befőzés aranyszabályai:
- ÉP, JÓ MINŐSÉGŰ ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT HASZNÁLJUNK!
- TARTSUNK KIFOGÁSTALAN TISZTASÁGOT!
- HŐKEZELJÜNK ALAPOSAN, VAGY DOLGOZZUNK TARTÓSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOKKAL!
- AZ ÜVEGET TÖKÉLETESEN, LÉGMENTESEN ZÁRJUK!
Ínyünkre való „befőtt”: a lilahagyma-lekvár
HOZZÁVALÓK: 2 kg lilahagyma, 2 dl olaj (lehet napraforgó vagy olíva is), 4–5 evőkanál cukor (barnacukor is), 3 evőkanál balzsamecet, ízlés szerint só, őrölt feketebors, használhatunk színes borsot is.
ELKÉSZÍTÉS: Megtisztítjuk a hagymát, és tetszés szerint karikákra vagy közepes méretű kockákra vágjuk. Az olajat felforrósítjuk, megfuttatjuk rajta a cukrot, majd a hagymát rárakjuk és jól elkeverjük. Közepes lángon, fedő nélkül főzzük tovább, és rendszeresen ellenőrizzük, hogy ne kapjon oda. Amikor a hagyma kellően megfonnyadt, és elfőtte a levét is, beletesszük a fűszereket: a sót, borsot, ecetet. A fűszerezés ízlés dolga, van, aki csípősebben vagy édesebben szereti, de a fokozatosság elvét (apránkénti adagolás, sűrű kóstolgatás) érdemes követni ebben is, amikor kísérletezünk. Sült húsokhoz, pirítós kenyérhez nagyon finom.
