Egyre szélesebb körben válik elterjedté a tudatos, egészséges táplálkozás, melynek alapja a friss, helyi, szezonális ételek fogyasztása. Fontos, hogy minden évszakban részesítsd előnyben az idénynövényeket! A helyben termett zöldségek valamint gyümölcsök a legolcsóbbak és legegészségesebbek is. Továbbá a helyi termékek megvásárlásával támogatod az őstermelőket. Az idény jellegű zöldségeket és gyümölcsöket nem kell mesterségesen érlelni, így magas tápértékű és gazdag vitaminokkal teli ételeket fogyaszthatunk.
Tavasszal a hangsúly a zsenge, leveles zöldségeken van. Ilyen például az újhagyma, snidling és a retek.
Az évszak első friss zöldsége az újhagyma. Az újhagyma nem más, mint a vöröshagyma fiatal példánya, melynek hagymafej része nem fejlődött ki teljesen. Termesztése visszanyúlik az őskori egyiptomiak, görögök és rómaiak világába. Feljegyzések találhatók a 2000 évvel ezelőtti Kínából is jótékony hatásairól. A hagymában található allicin és egyéb kéntartalmú vegyületek már aprításkor kifejtik a nyálkahártyákon antibakteriális hatásukat. Mivel ezek az anyagok nehezen bomlanak le, az egész szervezetre hatnak, még a húgy utakban is gyulladáscsökkentő és gyógyító hatású. A hagyma rákmegelőző hatása közismert, mert a vegyületei akadályozzák a rákos sejtek növekedését. Mindezen túl hatékony megfázások esetén, jó vizelethajtó, légút tisztító, vízhajtó, alkalmazzák még szív- és érrendszeri megbetegedések esetében is.
A fűszerkert egyik alappillére a metélőhagyma. Nevezik pázsithagymának is, de legtöbben a német eredetű nevén, snidlingként ismerik. A metélő hagyma liliomfélék családjába tartozó növény. Őshazája valószínűleg India és Kína. Hazánkban már a középkortól használjuk. Két típusa van. Az egyik erőteljes növekedésű, és 60-70 cm magas levélzetet fejleszt. Nálunk általában a finomabb levelű típust termelik, amelynek vékony levelei csupán 20-30 cm magasságúak; sűrű állományban szinte egybefüggő gyepet képeznek. A metélőhagyma keskeny levelei sokféle vitamint és az emberi szervezet számára értékes ásványi anyagot, továbbá illat- és zamatanyagokat tartalmaznak. Gazdag A- és C-vitaminban, kalciumban és vasban. A többi zöldfűszerhez hasonlóan nagyon egészséges. Vértisztító, csökkenti a vér koleszterinszintjét, és az érelmeszesedést is gátolja. Bélbetegségek esetén is sikerrel alkalmazható, de túlzott fogyasztása esetén gyomorfájdalom léphet fel. Fontos, hogy ne főzzük együtt az étellel, mert hőnek kitéve gyorsan veszít aromájából, ezért érdemes a főzési folyamatvégén az ételhez adni. Levesek, tokányok, tojásos ételek kedvelt tavaszi fűszere, jól kiemeli a máj és halas ételek ízét is. A snidling viszonylag gyorsan elfonnyad, ilyenkor íze megkeseredik.
A retek a káposztafélék családjába tartozó növény. Már az ókori Kínában és Japánban is nagyon kedvelték, gyógyszerként használták, és sok étel alapját képezte. A gyökérzöldség széles körben való elterjedése I. Erzsébet uralkodása idejére tehető. Sokaknak ismerős lehet a közmondás miszerint a retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. A szájról szájra terjedő szólás inkább csak mértékletességre int. Ez a népi bölcsesség elsősorban a nagyobb illóolaj tartalmú, ezáltal nehezebben emészthető fekete retekre vonatkozik. Jó hírét leginkább közismerten gazdag C-vitamin-tartalmának köszönheti. Legfontosabb hatóanyagai a kéntartalmú illóolajok, melyek a hagymáétól rokon illóolajtól származnak, valamint a mustárolaj-glikozid, a raphanol. Illóolajai serkentik az epe termelődését és a kiürülését is, máj- vagy epehólyag-gyulladás esetén gyorsítja a gyógyulást. A mustárolaj-glikozid köhögéssel járó betegségek esetén jótékony hatású: oldja a nyákot és csillapítja a köhögést.
Hazánkban legismertebb fajta a vörös retek azaz a hónapos retek. Leginkább nyersen fogyasztjuk. A fehér vagy más néven jégcsap retek enyhébb ízű vörös társánál. Létezik gömb alakú fehér retek is, ez a sörretek, ennek is enyhébb az íze. Szára kitűnően használható leveshez vagy főzelékhez, húsa pedig nemcsak nyersen, de sütve is remek.
