Manapság, amikor szinte mindig mindent lehet kapni és akár télen is ehetünk dinnyét, ha kedvünk szottyan rá (legfeljebb a Föld túlfeléről kell ideszállítani), talán nincs az egyszeri fogyasztó annyira kiéhezve a friss zöldségekre kora tavasszal, mint régen.
Ennek ellenére a harsogó zöld levelű, élénkpiros hónapos retek láttán bizony mindenkinek a napsütéses tavasz jut eszébe, még akkor is, ha a fólia alatt termett retek már februárban megjelenik a boltok polcain. Retket lehet enni télen is, a jól tárolható fekete retek például kitűnő téli vitaminforrás, de azért a zsenge, roppanós hónapos retekkel nem versenyezhet.
Azon túl, hogy az elsőként megjelenő friss zöldség az évben, a retekfogyasztás kifejezetten kedvező élettani hatással bír. A retek gyógynövényként való alkalmazására tudományos vizsgálatok inkább a fekete retekkel kapcsolatosan vannak, amelyek szerint a retek jót tesz a vérkeringésnek, vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatása is van, de a hónapos retek is sok vitamint (főleg C-vitamin és A, B1, B6 vitamin található benne), rostot és ásványi anyagot tartalmaz. Ínyencek szerint vékonyra szeletelve, enyhén megsózva, vajas kenyérrel a legjobb, de tehetjük salátába vagy fogyaszthatjuk az egész zsenge retkeket párolva is, ahogy Franciaországban szokás.
Vásárláskor mindig figyeljünk a termék származására, nyomon követhetőségére, ne vegyünk ismeretlen eredetű termékeket!
A hónapos retek nem hiányozhat a húsvéti asztalról, éppúgy, mint a torma. A torma nem éppen tavaszi zöldség (vagy inkább fűszer?), mert a gyöktörzset ősszel kell felszedni, de így, húsvét táján megnő a fogyasztása. A húsvéti sonka mellé kiválóan illik a reszelt torma. Sokan csak ilyenkor esznek tormát, pedig méltánytalanul szorul a háttérbe ez az értékes növény, hiszen amellett, hogy húsok kiváló fűszere és mártások alapanyaga, sőt a zsenge levelét salátába is tehetjük, gyógynövényként is régóta ismert, vizelethajtó, emésztést segítő hatása van, használják vese- és húgyúti fertőzések, köhögés, hurut kezelésére amellett, hogy sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz.
A torma fűszerként való használata a magyaroktól és a lengyelektől terjedt el Európában a középkorban, máig itt terem a legjobb minőségű, zamatú torma. A hajdúsági torma földrajzi eredetvédettséget kapott az EU-ban és a hungarikumok közé is beválasztották. Hazánkban Debrecen, Bagamér (és még további tizenegy település) földjein terem az európai tormatermés majdnem fele. A jó környezeti adottságok, a különleges, bakhátas termesztéstechnológia, az évszázados tapasztalat és az itt nemesített tájfajták együttesen eredményezik a legfinomabb tormát, amelynek legnagyobb felvásárlója Németország és Lengyelország.
+ érdekesség:
A reszelt torma éppúgy irritálja a szemet, mint a könnygáz. A reszelés során a sejtekben kis szemcsékben elkülönítetten lévő glükozinolátok kiszabadulnak és a mirozináz nevű enzim hatására villámgyorsan allil-izotiocianát-tá alakulnak, ami erősen irritálja a nyálkahártyákat.
