Sokoldalú piros bogyók

A csipkebogyó legfőbb erénye a kiemelkedően magas C-vitamin-tartalma. Egy kicsi bogyóban több a C-vitamin, mint egy nagy citromban!

A bogyókat az első fagyokig, szeptembertől novemberig gyűjtsük és feldarabolva, mag nélkül szárítsuk. Lekvár, szörp, likőr vagy bor készítéséhez, vagy akár friss fogyasztáshoz jobbak a megpuhult bogyók, tehát várjuk meg az első fagyokat! A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. A csipkés tea igazi immunerősítő ital. Élénkít, oltja a szomjúságot és véd a fertőzések ellen. Készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést és vágjuk félbe. A bogyót nem szabad forralni, forrázni, hogy megtartsa értékes C-vitamin-tartalmát. A 12 órán át, hideg vízben kiáztatott csipkebogyót tiszta meleg vízzel öntsük fel. Szárított termésből egy csapott evőkanálnyit 3-4 óráig áztassunk. Hidegen vagy langyosra melegítve ihatjuk, akár 2-3 csészével is.
Az igazi, hagyományos csipkebogyólekvárt kétszer főzik és kétszer passzírozzák, de vannak egyszerűbb receptek is. A magtól és szőrtől megtisztított, nyers csipkehúst turmixszoljuk össze, majd azonos mennyiségű mézet vagy cukrot adjunk hozzá. Hűtőben tároljuk.
A csipkebogyó élénkpiros színe szárítás után sem halványul, díszítőelemként használva feldobhatjuk vele otthonunk hangulatát.