Ételtcsakokosan

10 dolog… Amit a körtéről tudni kell

2017. augusztus 21.

Régen a körte volt Európában a legkedveltebb gyümölcs, de mostanra is megragadt a második helyen, az alma mögött. Népszerűsége egyrészt nem meglepő, hiszen finom, zamatos, és tele van mindenféle vitaminnal, ásványi anyaggal, rosttal, másrészt mégis váratlan, hiszen ez a gyümölcs nehezen termeszthető.

pears-1612531_640

  1. A körte (Pyrus communis) a rózsafélék családjába tartozik. Egykor a legkeresettebb, mérsékelt égövi gyümölcs volt, termesztésének színvonala minősítette az adott ország gyümölcstermesztését. A XIX. századtól azonban elkezdett visszaszorulni, s konkurense, az alma lett a piacvezető. A körte neve ótörök eredetű.
  2. A nemes körte őse az egész Európában elterjedt vadkörte, más néven vackor. A körtét vadkörte- vagy birsalanyra oltják. A nyári fajták már júniusban teremnek. A gazdaságilag jelentős, őszi érésű fajták három–öt hónapig tárolhatók, míg a téli fajtáknak márciusban fel kell venniük a versenyt a piacon a déli féltekéről érkező, friss importtal. A Világ Alma és Körte Szövetségének (World Apple and Pear Association) adatai szerint az alma és a körte a legtöbbet fogyasztott gyümölcs az Európai Unióban. Fasorokban itthon is megtalálhatók a kínai vagy Callery-körte bizonyos fajtái. Az igen dekoratív díszfák tavasszal tömegesen nyíló, hófehér virágaikkal, míg ősszel bíborvöröses leveleikkel tűnnek ki.
  3. 2013-ban hazánkban 24 ezer tonna körte termett a KSH adatai szerint, ez a mennyiség magában foglalja a friss, fogyasztásra, illetve a körtebor vagy gyümölcslé előállítására betakarított körtét is. Sokáig a vilmoskörte volt a legnépszerűbb körtefaj, míg az utóbbi években a sokkal jobban tárolható Bosc kobak körtefaj – ismertebb nevén Alexander – került az első helyre. A vilmoskörte mellett még a Packhams Triumph fajta is jókora területi részesedésű. A hazai piacon a belföldi körte mellett főként olasz és a földrajzi adottságok miatt fél évvel később érő argentin, illetve chilei körte van jelen.
  4. A körte az egyik legnehezebben termeszthető gyümölcs, s a fogyasztóhoz való eljuttatása nagy odafigyelést igényel. Szüretelésének az ideje kihat a gyümölcs utóérésére, beltartalmi értékére, tárolhatóságára és fogyasztási értékére. Míg a nyári fajtáknál inkább a megkésett szüret okoz gondot, addig ha a tartós tárolásra szánt körtét túl hamar szedik le, akkor elmarad a tárolást követő utóérés. Az utóérlelés nagyban befolyásolja a gyümölcs cukor- és savtartalmát, illatát, aromáját és C-vitamin-tartalmát. Az utóérés időtartamát elsősorban a körte pektinbomlási sebessége, vagyis a gyümölcshús puhulása határozza meg.
  5. A körte 100 grammjának energiatartalma 52 kcal, s 0,4 g fehérje, 0,3 g zsír, 12 g szénhidrát és 6,2 g élelmi rost van benne. Vitaminok közül C-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-,B7-, B9-, A- és E-vitamint, míg az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, nátriumot, cinket, kobaltot, krómot, mangánt, nikkelt, rezet, szelént és vasat tartalmaz. Közismert a rostban gazdag táplálkozás előnye, márpedig a körte kitűnő rostforrás. A felnőttek számára ajánlott, napi minimum 25 gramm rostfelvétel nagy hányada (44%) fedezhető egyetlen, közepes méretű körte (178 g) elfogyasztásával. Aki allergiás a nyírfa vagy az éger pollenjére, annál a körte evésekor keresztreakció léphet fel. A körte glikémiás indexe kicsi, fajtától függően mutat némi eltérést: a vilmoskörte glikémiás indexe 41, míg a tengerentúlon népszerű Winter Nelis fajtáé 34.
  6. A táplálékallergia kimutatásához használt, kereső étrendek csupán néhány nyersanyagot engedélyeznek, s a konyhatechnológia is limitált, azonban a szakember felügyelete mellett alkalmazott diagnosztikus étrendben (szűk kereső étrend, oligoantigén diéta, kevés táplálékot engedélyező étrend) a körte fogyasztása megengedett.
  7. Az ázsiai körtét nevezik még almakörtének vagy nashinak is, amely japánul körtét jelent. Az ázsiai fajták más körtefajokhoz tartoznak, így beltartalmi értékük is eltérő: az USDA (United States Department of Agriculture) adatai alapján 100 gramm energiatartalma 42 kcal, és 0,5 g fehérje, 0,23 g zsír, 10,65 g szénhidrát és 3,6 g rost van benne. Az ázsiai körte frissítő keveréke az almának és a körtének. Az alma alakú gyümölcs fajtától függően bronzos, halványzöld vagy sárga, érdes tapintású, s a roppanó, lédús és illatos gyümölcshús fehér vagy krémszínű. Hazánkban is termeszthető.
  8. A nyersen fanyar ízű birs rendszertanilag se nem körte, se nem alma, viszont a termés alakja szerint csoportosítják, így ha a termés körte alakú, akkor birskörtének, ha pedig alma alakú, akkor birsalmának nevezik. A termés alakját többek között a kifejlett magvak száma befolyásolja, így előfordul, hogy ugyanazon a fán az egyik évben birsalma, míg a másik évben birskörte terem.
  9. A Magyar Elhízástudományi Társaság logójában egy alma és egy körte látható, utalva az elhízás két, alapvető típusára a zsírlerakódás helyétől függően.
  10. A zamatos, bőlevű, sárga vilmoskörte, vagy az ízletes, rozsdabarna Bosc kobak egymagában is tökéletes desszert, de a leghíresebb, körtés édesség Escoffier alkotása, a Szép Heléna módra készült körte. A hagyományos konzerv-, cukrász- és szeszipari feldolgozáson túl a körte lehet sajttálak része, saláták összetevője, húsok mellett köret, s az érettebb példányok felhasználhatók gyümölcsitalokhoz vagy leveshez. Az alkoholos italok terén megemlítendő a körtés cider és a földrajzi oltalom alatt álló Göcseji körtepálinka.

Forrás: Új Diéta magazin XXIII. évfolyam, 4. szám

http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/ud_2014_4.pdf

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Még ezeket is elvethetjük!

eteltcsakokosan

Mi a különbség a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő között?

eteltcsakokosan

Vajon régi vagy nem?…

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató