Ételtcsakokosan
+Daniel-Kovalovszky-Balint-Gyorgy-portre1-682x1024

Bálint gazdát mindenki ismeri Magyarországon! Ugye, hogy nem túlzó kijelentés ez? Bálint György kilencvenen túl is aktív és dolgozik – és ebben foglalható össze az összefoglalhatatlan, a nyitottsága, az életszeretete, amelyet oly sokan példának tekintünk, és inspirációnak is talán, ha már elvesztünk az életmód-tanácsok tengerében. +Daniel-Kovalovszky-Balint-Gyorgy-portre1-682x1024

Bálint gazda átlátja a magyar mezőgazdaság jellegzetes problémáit, folyamatosan keresi a megoldásokat. „Otthon van” a kiskertekben is, amelyekkel kapcsolatban még mindig hozzá fordulhatunk tanácsért…
Csaknem másfél millió megművelendő parcella van Magyarországon. Falusi porták, szőlőskertek, családi házak körüli kis kertek. Ezekből származik a kereskedelemben kapható zöldségek és gyümölcsök 20-25%-a – még úgy is, hogy a parcelláknak csupán egyharmada van szakszerűen megművelve. A harmadik harmad parlagon van, nem terem rajta semmi. Óriási tartalék van ebben! A szakszerűtlen vagy műveletlen területek azonban sajnos problémát okoznak, hiszen egyetlen beteg, moníliás meggyfa az egész környéket megfertőzheti! Talán nem csak időskori nosztalgiából mondom ezt, de a kertészkedés morális és szociális téma is…Nem csupán paprikát vagy paradicsomot terem a kert, hanem a sikert is, hogy az ember saját maga szedheti ki a földből az első hónapos retket, és a családjának adhatja… A kert így mindenkié, az idősé is, a gyermeké is, aki megőrzi az élményt és továbbadja, amit tapasztal.
Az egyre melegedő éghajlat az élelmiszereink termelésére is hatással van. Gyuri bácsi szerint hogyan lehetne felkészülni erre, vagy csökkenteni a káros következményeket?
Igazuk van a klimatológusoknak, hogy a következő évtizedekben az öntözésre kell fordítani a figyelmet, hiszen nem tudjuk pontosan, milyen lesz az időjárás. A másfél millió hektár nagyságú Duna és Tisza közti hátság az ország legtermékenyebb része, és az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Már 300 éve felötlött, hogy csatornával köthetnénk össze a Dunát és a Tiszát, és ezzel meg lehetne oldani az öntözést. A szükséges 110 km-es csatornából a negyvenes években elkészült a Dunaharaszti-Dabas szakasz, de azóta nincs haladás. Az ország területének legalább 15%-án lehetne megoldani az öntözést, jelenleg csupán 4,5%-a van erre berendezve.
Gyuri bácsi gyakran jár előadást tartani az egész országban…
Úgy látom, hogy szükség van rá. Legutóbb Püspökladányban például 200-an voltak, és nagyon sok kérdést tettek fel. Úgy tervezem meg, hogy ne legyen túl hosszú az előadás, jusson idő a kérdések megválaszolására. A legtöbbet a kérdésekből tanulok, azokból értesülök, mi foglalkoztatja az embereket. Szőregen például érdekes változás megy végbe. Ezen a Szeged melletti, 8 ezres lakosú településen a II. világháború után lassan abbamaradt a nagy hagyományú fűszerpaprika és őszibarack termesztése, mert az iparosítás miatt az emberek Szegedre jártak dolgozni. A néhány évvel ezelőtti gazdasági válság miatt azonban sokan elveszítették szegedi munkahelyüket, és közülük többen újra elkezdték a fűszerpaprika-termesztést, és tudom, hogy hozzákezdenek az őszibarack termesztéséhez is.  Ott jártamkor olyan kérdésekkel ostromoltak, hogy milyen őszibarack-fajtát válasszanak, milyen talaj kell neki, mivel kezeljék, hogyan messék a fát… Mintha már kihaltak volna azok, akik értettek e mesterséghez, ezért az emberek keresik azokat, akik tanácsot tudnak adni. Lehet, hogy sokszor naivul optimista vagyok, de hiszek benne, hogy az emberek okosan megtalálják a kérdéseket, amelyek megválaszolásával jobbá teszik az életszínvonalat.
Gyuri bácsi mitől ilyen friss, mosolygós és aktív?
Mindig is optimista voltam. Kezdetben nehezen tudtam válaszolni a kérdésre,  hogy mi a fiatalság titka… De aztán idővel kipuhatoltam magamban. Szép gyerekkorom volt, egy békés, nyugodt, jómódú családban. Akkoriban annyi energiát akkumuláltam magamba, hogy a sok nehézséggel teli életemet végig tudjam élni. Talán ez az, ami miatt optimista vagyok. Egy jó barátom, Dr. Ribári Ottó orr-fül gégész professzor, egészségi állapota miatt jelenleg házhoz van kötve, és arról beszélgettünk a múltkor, milyen jó lenne, ha valami elfoglaltságot találnánk ki neki. Felötlött a gondolat, hogy a kertje napos részére készítünk neki egy úgynevezett „magaságyat”. Ez deszka vagy tégla keretbe töltött különböző rétegekből áll, és meg lehet benne termelni egy család szükségletét salátát, retket, fűszernövényt, szamócát, de virágot is. Ilyen módon, már az is elég, ha egy-egy embernek örömet tudunk szerezni, nem a világot kell megváltani. A professzor egyébként a Budapest  Rotary Club tagja, és a magaságyat a Klub több tagjával, közös munkában és költségviseléssel készítettük el.
Kanyarodjunk be egy kicsit a konyhába! Gyuri bácsi szokott-e főzni?
A konyha Antóniáé… Egy történetet mesélek arról, hogy mi is a helyzet nálunk: egyszer egyedül voltam itthon, és jött a gázóra-leolvasó. Kérdezte, hol van a gázóra. Hoztam a fali szekrény kulcsát, kinyitottam, mutattam, tessék, itt van. A gázóra-leolvasó belenézett és felvilágosított, hogy ez bizony a villanyóra. Pironkodva kénytelen voltam azt mondani, hogy csak albérlő vagyok… Antónia ezen kívül is mindenben segít nekem, ő a „menedzserem”.
Mit javasol azoknak, akik városon laknak, nincs kertjük, de mégis szeretnének növényeket termeszteni?
Jól elfér a balkonládában a muskátli mellett a bazsalikom, a borsikafű, a majoranna. Akár dísznövénynek is jó, és cserépbe is lehet ültetni paprikát, tojásgyümölcsöt. Az emberek eljönnek bizony a házunkhoz megnézni, hogy milyen a kert, meg van-e permetezve… Fontos alapszabálya a tevékenységemnek, hogy csak arról beszélek, amit magam is megcsinálok.
Milyen lehetőségei vannak még egy nagyvárosi embernek?
Véleményem szerint a méhek tartását nem zárja ki a városi környezet. De az emberek többsége fél attól, hogy megszúrja őket a méh. Sajnos a méhállomány és ezzel a méhészek száma is egyre csökken, az emberek elégedetlenek a gyümölcsfák termésével, mert nincs elég méh, amely beporozná őket. Jó volna, ha parkokba lehetne telepíteni néhány kaptárt, mert nemzetgazdasági szempontból is fontos a méz. Az én falumban akkoriban a plébános, a jegyző, a tanító is méhészkedett, ez teljesen természetes volt. A plébános a vasárnapi prédikációkban is megemlítette a méheket mint szimbólumot, párhuzamot. Fontos lenne, hogy tudjunk kalákában dolgozni. Régen a falu organizmus volt, mindenkinek megvolt a maga helye, segítettek egymásnak az emberek. Kalákában építették föl a házakat, együtt arattak, együtt csinálták, ha javítani kellett, minden munkát munkával viszonoztak. A falvaknak ez a szervezete már szétesett, újra meg kellene csinálni.
Gyuri bácsi lépést tart a változásokkal. Milyen újdonságok vannak a termesztett növények területén?
Vegyük először a gyümölcsfákat! Egyre kisebbek lesznek. Olyan fákat „kísérleteztek ki”, amelyek már 2-3 év alatt termőre fordulnak, 3 méternél nem magasabbak, hogy a földön állva lehessen róluk leszedni a gyümölcsöt. Az egész világon így van ez már. A legutóbbi 10 évben pedig sikerült előállítani olyan fát, amely 2,5 méter magas, 1-2 éven belül terem, „karcsú orsó” a hivatalos neve, és már a magyar faiskolák is termeszteni kezdték. Itt van aztán egy másik növény, amit a bioboltokban goji néven árulnak. Ez az ördögcérna (Lycium) nemzetségbe tartozó növényt régen mérgezőnek tartották, sok B-, C-, E-vitamin van benne. Egy másik újdonság, hogy a súlyosan mérgező fekete ebszőlőnek (Solanum nigrum) egy ehető változatát nemesítették Amerikában, ennek még nincs is magyar neve, angolul garden huckleberry. Nagyon finom, kissé savanykás lekvár készíthető belőle, de nyersen is ízletes.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is együtt dolgozik. Tarnabodra jár le, abba a faluba, amely az első úgynevezett befogadó falu volt a hajléktalanságból való kilépés érdekében létrehozott programban.
Tarnabodon nekem az a feladatom, hogy megmutassam, hogyan lehet a házak körüli telken, kertben földet megművelni, növényt termeszteni, hogyan tartsanak baromfit, disznót, mindazt, ami az önellátáshoz szükséges. Egyik nagy élményem volt néhány éve a faluban, hogy jött velem szembe egy három gyerekes kicsike asszony, odaszaladt hozzám, megölelt, és azt mondta, hogy most már nem lesz semmi baja a gyerekeimnek, mert van a pincében nyolc zsák krumpli…
 
Fotó: Kovalovszky Dániel
 


Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Akácszörp

eteltcsakokosan

Hogy óvjuk meg kenyerünket a penésztől?

eteltcsakokosan

Júliusi frissítő — a magyar dinnye

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató