Nektarin

A „kopasz barack”, azaz a nektarin szőrtelenségét egy gén hiányának köszönheti. Értékében éppoly pozitív, mint szőrösebb társai, ám mindössze 60-70 éves múltra tekinthet vissza.


 
A nektarin valójában az őszibarack egyik változata, mely kora nyártól késő őszig megtalálható a zöldséges standokon.
Társaihoz hasonlóan jelentős mennyiségű káliumot, A- és B-vitamint tartalmaz, de szeléntartalma sem elhanyagolható.
A nektarin általában kisebb és szilárdabb, mint az őszibarack, de a betegségekre is érzékenyebb. Az őszibarack szaftosabb, sok vizet és kevés kalóriát tartalmaz: egy megtermett gyümölcsben körülbelül 70 kalória, 3 gramm rost és sok A- és C-vitamin van. Mint ahogyan a neve is utal rá, a nektarin valamivel édesebb, több cukrot, ugyanakkor több C-vitamint, káliumot és kétszer annyi A-vitamint tartalmaz, mint egy őszibarack. Mindkét növény lehet sárga és fehér húsú.
Onnan tudjuk, hogy a legjobbat választjuk, ha megszagoljuk: mindkét gyümölcsnek intenzív édes illata van. Minél érettebb a gyümölcs, annál puhább. Keressük a rózsaszínes, vöröses sárgás árnyalatú gyümölcsöket, és kerüljük a teljesen kemény és a zöldes árnyalatú terméseket. Az érett gyümölcs héja feszes, de nyomásra enged. Színe fajtától függő. Válasszunk foltoktól, nyomódásoktól mentes, illatozó egyedeket.
A nektarint elegendő szobahőmérsékleten tartani néhány napig, a megfelelő érettség eléréséhez.
Konyhai tudnivalók
Csak felhasználás előtt mossuk meg.
A nyers barack húsa levegőn bebarnul. Ha édes ételt készítünk (pl. gyümölcsleves, vegyes gyümölcssaláta), akkor ananász vagy narancs levével öntözzük meg a barackszeleteket. Ha a készíteni kívánt étel elviseli a savanykásabb ízeket, akkor a citromlé is megteszi.
Tápanyagai elsősorban nyersen érvényesülnek, ezért ha lehet, így fogyasszuk. Íze jól harmonizál lágy sajtokkal.
Gyakran készítünk belőle kompótot. A főzéshez használatos lé lehet édesített víz, fűszeres vagy natúr bor, vagy más ízesített lé. A megpuhított barack tölthető olajos magvakkal. Langyosan önálló desszertként, hidegen csokoládészósszal leöntve fogyasztható.
Hő hatására egyes fajták héja élvezhetetlen lesz: hámozáshoz mártsuk rövid ideig a barackot forrásban levő, majd hideg vízbe. Ne áztassuk feleslegesen a gyümölcsöt.