Ételtcsakokosan

Mit eszik gyermekünk a suliban?

2013. szeptember 27.

Jogosan panaszkodnak gyermekeink az iskolai kosztra?

A NÉBIH átfogó gyermekétkeztetési vizsgálata erre keresi a választ. A hivatal gyermekétkeztetési ellenőrzéseinek eddigi tapasztalatai alapján a pazarlás egyik fő oka az érzékszervileg nem megfelelő ételek elutasítása,  hulladékká válása. A fogyasztók az élelmiszereket elsősorban az érzékszervi tulajdonságaik, azaz a színük, illatuk, állaguk és ízük alapján tudják megítélni. Nincs ez másként az iskolában, óvodában sem, ahol a gyermekek kiszolgáltatott helyzetüknél fogva érdekeiket nem tudják érvényesíteni.

Ha a gyermek nem fogyasztja el az ételt, mit sem számít, hogy hangzatos névvel látták el az étlapon, hogy mind benne voltak azok a kiszámított tápanyagok és vitaminok, amelyekre a kisgyermeknek életkora alapján szüksége van! És hiába volt az étel biztonságos, a költséges szolgáltatás nem érte el célját, az ételből hulladék lett, a gyermek pedig éhes maradt. Mindez pazarlás, és a hulladék kezelése – azon túl, hogy jelentős környezetterhelést okoz – jelentős költséggel is jár. Az is megfigyelhető, hogy a fent említett problémák miatt egyre fiatalabb korcsoportok (alsó tagozatosok) esnek ki a közétkeztetésből. Ezen a kialakult helyzeten kellene változtatni.

HÁTTÉR
Az elmúlt években átalakult a közétkeztetés szerkezete és ellátó rendszere. A helyi kiskonyhai ellátást felváltotta a távoli helyekről, több ezres adagban megfőzött ételek helyszínre szállítása. Ezzel eltávolodott, elveszett a személyes kapcsolat az étel készítői és a fogyasztók között. A fogyasztók sokszor jogos észrevételeiket, a felszolgált ételekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikáikat az ételek készítőinek már közvetlenül nem tudják átadni, így a hatóságok felé továbbítják jelzéseiket. Mivel az utóbbi időben megszaporodtak a gyermek-közétkeztetésben kiszolgált ételek minőségét kifogásoló bejelentések, panaszok, a NÉBIH és a Megyei Kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeletét ellátó igazgatóságai 2013. január közepén megindították és folyamatosan végzik a gyermek-közétkeztetésből származó ételek (ebédre kiadott készételek) érzékszervi vizsgálatát.

VIZSGÁLAT
A NÉBIH érzékszervi vizsgálatra akkreditált laboratóriumai (Budapest, Veszprém, Kecskemét) mostanáig 181 ebédre feltálalt menü értékelését végezték el, ami közel 700 étel vizsgálatát és 35000 fogyasztó, kisgyermek érintettségét jelenti. A szúrópróbaszerűen kiválasztott – illetve konkrét panaszok esetén vizsgálat alá vont – intézmények köre a bölcsődéktől a középiskolákig terjed, az eddigi mintavételek az ország jelentős területét lefedik (Budapest és 15 megye). Az érzékszervi vizsgálat már a tálalás pillanatától megkezdődik, a mintát vevő élelmiszerbiztonsági szakember fotót készít a kiválasztott intézményben szokásos módon kitálalt ételekről, a fogyasztó, a kisgyermekek látószögéből. Ezután az étel még annak lejárati idején belül bekerül a laboratóriumba. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy mi szerepelt az étlapon, azaz a fogyasztónak szóló tájékoztatásban és mi került a valóságban a tányérba – például: a sonkás tészta sonkát tartalmazott-e? A sajt valóban sajt volt-e? A túró rudi túróból készült-e – és így tovább. A laboratóriumba érkező ételeket azonnal megvizsgálják és értékelik azt. A vizsgálatot végző szakemberek egymástól elkülönítve, egymás véleményét nem befolyásolva, az MSZ ISO 6658:2007 szabvány 5.4. szakaszában megfogalmazott szavak, mondatok felhasználásával írják le az ételek tulajdonságait (külső megjelenés, állomány, illat, íz). Az értékelt ételsor ötös skálán elhelyezkedő minősítést kap: kiválóan megfelelt, átlag feletti, átlagos, átlag alatti, nem megfelelő.

EREDMÉNYEK
Az eddig megvizsgált és minősített ételek százalékos megoszlását az alábbi ábra mutatja be.

Átlag alatti minősítést a túlfőtt zöldségek és tészták, a nem harmonikus és nem jellemző íz-és illat-hatás, a rágós húsok, a nem kellemes állagú darált húsok esetében, a nem megfelelő minősítést pedig például dohos, föld ízű köret, illetve csontszilánkot tartalmazó étel esetében alkalmaztak. Ahol átlag alatti eredményeket kaptak, a vizsgálatot megismételik, miközben az ország egyre több pontjáról további újabb minták kerülnek a laboratóriumokba. Mindezzel a NÉBIH nagyobb odafigyelésre serkenti az étkeztető vállalkozásokat, a szülőket, a pedagógusokat és mindazokat, akik az étkeztetést a gyermekek nevében megrendelik, akik a gyermekek étkeztetésében közreműködnek. Éppen ezért a NÉBIH honlapjára folyamatosan felkerülnek a vizsgálati eredmények, az ételek fotója, továbbá az ételek összetevői (www.nebih.gov.hu). Az összetevők vizsgálata során sajnos találtak édesítőszerrel készített ételeket (gyümölcslevest, savanyúságot), s ez különösképpen gyerekek esetében nem lehet alternatíva a cukorhasználat csökkentésére. A vizsgálatoknak nem célja az ételsorok  összeállításának, és a készételek tápanyag tartalmának, (energia, fehérje stb.) értékelése, de nem cél a közétkeztetést nyújtó vállalkozások rangsorolása sem. A nem megfelelő eredményeket pedig nem követi bírságolás, a tapasztalatok alapján csupán a nyilvánosságra hozatallal is elérhető lényeges javulás. Az étkeztetők körében az eredmények nyilvánosságra hozatala meglepetést okozott. Akik megértették a célt, változtattak, és az eddigi beltartalmi és biztonsági megfelelőség mellé az érzékszervi meg felelősséget is megfogalmazták, igyekeznek teljesíteni azt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők, a pedagógusok és a minőségi étkeztetést biztosító étkeztető vállalkozások örömmel fogadták a NÉBIH kezdeményezését. A honlapon megjelent első eredmények óta további szülői megkeresések, bejelentések érkeznek folyamatosan, az ország több pontjáról, további helyszínekre irányítva a figyelmet. A vizsgálatok tehát tovább folynak, a szülői bejelentéseket kivizsgálják és az eredményeket a honlapon rendszeresen közzéteszik.

Forrás: NÉBIH

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Hogyan készítsünk jó hamburgert otthon?

eteltcsakokosan

Friss gyümölcs télen, mire ügyeljünk citrusfélék vásárlásakor?

eteltcsakokosan

Beszélgetés Csukás István íróval – 2.rész

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató