Talán ez az én tájékozatlanságom, de nem ismertebb korábban a szagos mügét, csak mikor egy élelmiszerekkel foglalkozó újságot lapozgattam.
Pedig ámulatba ejtő ám ez az apró, fehér virágzatú kis növény. A tölgyesek aljában mint aljnövényzet, s egyben mint „zöld takaró” terül el. Nemcsak szép, de jellegzetes illata miatt borvirágnak, erdőmesterfűnek is nevezik. Apropó, mester! Hát a gyógyító hatásáról ne feledkezzünk meg!
A növény föld feletti virágos részét érdemes szedni, ezt használják gyógyászati célokra. Főleg tavasz végén intenzívebb a virágzás, és akkor a legtöbb a hatóanyag benne, de a müge müge marad nyáron is 🙂 .
Azért az nagyon fontos, hogy utak mentén, szennyezett területekről ne gyűjtsünk be mügét, mert az bizony sok minden káros anyagot is beszívott, amelyek az emberi szervezetnek sem tesznek jót.
Érdekes, hogy a müge nem frissen szedve mutatja meg bódító illatát, hanem inkább szárításkor. Száríthatjuk padláson, szellős, száraz helyeken, vékony rétegben szétterítve. (A nagymamám a kamillát szárította így… egy vékony vászonlepedőre szórva az értékes virágot.)
Gyógyhatásán kívül, mivel nagyon illatos (kinek dohányra, kinek vaníliára emlékeztető, mások szénaillatot vélnek felfedezni benne), rovarirtásra vagy helyiségek szagosítására is tökéletesen alkalmas.
De nézzük, hogy mit is gyógyíthatunk vele! Kumarint, keserű anyagot, cseranyagot, zsíros olajat és baktériumölő anyagokat tartalmaz. A belőle készített főzet máj-, epe- és vesebántalmakra hatásos, de ismeretes még vértisztító, izzasztó, nyugtató, görcsoldó és vízhajtó hatása is.
Javítja a vérkeringést, így vénás megbetegedésekre is hatásos lehet, sőt a középkorban sebgyógyításra is használták.
Húha, ez aztán az erdei kincs! És még díszíti a kertet is. Nagyon jól mutat árnyékos helyeken, esetleg páfrányok, füvek mellett, sőt még a gyomokat is távol tartja a gyökerében tárolt anyagnak köszönhetően. Kevés törődést igényel, évelő növény, és mennyi mindenre jó!!!
Azért túlzásba ne essünk, mert túlfogyasztása szédülést, hányást okozhat, mértékkel azonban hatásos (a neten több recept is olvasható mügés teákról.)
Kreatív olvasóink készítsenek belőle mini párnácskákat, szekrényillatosításra, rovarok elűzésére. Az már csak hab a tortán, hogy egy régi germán monda szerint, egy csokor szagos müge szerencsét is hoz a tulajdonosának a szerelemben 🙂 .
Még készítenek belőle édességet, sőt frissítő italokhoz is adagolják.
Hogy készül a házi száraz vermut?
Keverjünk össze 0,5 l vörösbort, 2 dl rumot és 15 dkg cukrot. 3 dl vízbe tegyünk bele egy pár csipetnyi szagos mügét és fehérüröm-füvet, majd kb. 5 percig lassan forraljuk. Ha ez kihűlt, hidegen adjuk hozzá az alkoholos keverékünkhöz, jól rázzuk össze, majd néhány nap érési idő után fogyasztható. 🙂 (Ha magunk szedjük az erdei mügét,a kkor azért alaposan mossuk meg felhasználás előtt!)
Ugye, hogy izgalmas növény ez a szagos müge???
Fotó: wikipedia
