A szorgos méhek számos, természetes „csodaszer” létrehozói. A legfontosabb méhészeti termékek a méhviasz, a propolisz, a méhpempő és természetesen a méz.
A méz származhat a fák (pl. akác, eukaliptusz, fenyő, gesztenye, hárs, manuka stb.), bokrok virágainak nektárjából (pl. galagonya, málnavirág, szederméz stb.), vagy lehetnek virágok mézei (pl. édeskömény, gyermekláncfű, hajdina, kakukkfű, levendula, medvehagyma, mézontófű, selyemfű stb.). A méz színe a színtelentől a sárga, sárgásbarna, zöldessárga, vöröses árnyalatokon át az egészen sötétbarnáig, feketéig terjed. A méz ízét és színét nagyrészt az adott növény határozza meg.
A honfoglalás előtti időszakban a Magyarország területén élő népek már foglalkoztak méhészettel, alkalmazták a mézet és a méhviaszt, amely tevékenységet a később letelepülők folytattak. A középkori patikusok számos betegség ellen ajánlották gyógyszerként, de készítettek belőle mézeskalácsot, mézbort, mézsört, süteményekbe tették, és bort is ízesítettek vele. Az ipari cukorgyártás előtt a legkedveltebb édesítőszer volt.
A méz a mézelő méhek (Apis mellifera L.) által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek. (Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3-2001/110).
A méz összetétele
A méz közel 190 hasznos anyagot tartalmaz, többek között 19 féle aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint és enzimeket. A méz cukortartalma magas, eléri az akár 85-95%-ot is, nagy része fruktózból (gyümölcscukor) és glükózból (szőlőcukor) áll. A méz fogyasztói forgalomba kerülésének szigorú minőségi követelményei vannak, amelyet az MÉ előírása határoz meg. Más élelmiszer-összetevő (adalékanyagot is beleértve) és mézen kívüli egyéb anyag, melyet nem a méhek juttattak bele a természetes méz létrehozása során, nem adható hozzá (pl. mesterséges enzim, víz, fruktóz, izocukor stb.).
Hazai mézek
A világon több mint 300 fajta mézet ismerünk, hazánkban több mint 20 félét termelünk. A legismertebb hazai mézek többek között az akác és a hárs, mert ezekből termeljük a legtöbbet. Magyarország méztermelése igen magas, a hazai fogyasztás viszont elég alacsony (0,6-0,7 kg/év) így a termékek nagy részét (80%) exportáljuk.
Jótékony hatása az emberi szervezetre
A méznek számos jótékony hatása lehet az emberi szervezetre, mind külsőleg, mind belsőleg alkalmazva. Szerves savai, illat- és aromaanyagai javítják az emésztést és fokozzák az étvágyat. A méz emellett baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatással bír, ezért a megfázást, légúti betegségeket kúrálja. A méz nemcsak a fáradtságot küzdi le, de elősegíti a szellemi és fizikai felfrissülést, valamint az idegrendszerre is nyugtató hatással van. A gyerekek betegségekkel szembeni ellenálló-képessége nagymértékben növelhető, ha rendszeresen mézet fogyasztanak.
A méz alalcsony pH-értékének, magas sav-, valamint alacsony víztartalmának köszönhetően sokáig eltartható, a káros mikroorganizmusok nem képesek elszaporodni benne.
FONTOS! EGY ÉVNÉL FIATALABB CSECSEMŐKNEK NE ADJUNK MÉZET! A MÉZBEN ELŐFORDULÓ BAKTÉRIUMOKAT A CSECSEMŐ BÉLFLÓRÁJA MÉG NEM KÉPES LEGYŐZNI.
Újabban kezd divatossá válni, hogy a mézet különbözőképpen fűszerezik, pl. kakaóval, fahéjjal, chilivel, kávéval, vaníliával, de előfordul mogyorós, gyömbéres, fokhagymás, mentás, kurkumás változata is.
Népi hiedelmek
Magyar népi hagyomány: ha az anyós-jelölt mézes pogácsával kínálta az udvarló fiút, annak egy üzenete volt: „Szeretnék az anyósod lenni!”
Az Alföldön a lányok a hajnali misére hívó harangszóra mézet vagy cukrot esznek, hogy megédesítsék szájukat, és leendő férjüket magukhoz édesgessék.
