A minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő nagyon fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. De gondolkodott-e már azon, hogy e periódus hossza mitől függ egyes termékek esetében, és hogyan állapítják meg? Most megtudhatja!
A minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő jelölése segít bennünket abban, hogy biztonságos élelmiszert fogyasszunk, azonban ez csak abban az esetben érvényes, ha sértetlen csomagolású, megfelelően tárolt termékről van szó.
A minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő megállapítása és korrekt jelölése a gyártó felelőssége. Szintén az előállító, forgalmazó feladata, hogy a javasolt tárolás kritériumairól (pl. „Felbontás után hűtve tárolandó.”) megfelelően tájékoztassa a fogyasztót. A minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő meghatározása már a termékfejlesztés fázisában megtörténik és része az élelmiszerbiztonságot garantáló minőségbiztosítási rendszernek. Az eltarthatóság hosszát számos tényező befolyásolja: a felhasznált alapanyagok típusa, minősége, a gyártástechnológia, a csomagolás módja, a tárolás körülményei.
- Mikrobiológiai kockázatbecslés: Számítógépes modellező programmal szimulálják a termékben különböző környezeti körülmények között bekövetkező mikrobiológiai változásokat, ez alapján kalkulálható a becsült minőségmegőrzési idő.
- Challenge tesztek: A kockázatbecslés eredményeinek mikrobiológiai megerősítésére használt módszer. Ennek során a terméket kontrollált hőmérsékleten adott ideig tárolják, majd előre meghatározott terv szerint megfelelő időpontokban és/vagy hőmérsékleteknél mikrobiológiai mintát vesznek, ebből következtetnek az élelmiszerfertőzés, -mérgezés kockázatára.
- Shelf-life tesztek: Szintén a kockázatbecslés eredményének megerősítésére használt módszer. A teszt során a terméket kontrollált hőmérsékleteken, adott időtartamokig tárolják. A mintán végzett mikrobiológiai és/vagy érzékszervi tesztek eredményei alapján határozzák meg a biztonságos minőségmegőrzési időt. A kísérleti tervnek megfelelő időpontokban és/vagy hőmérsékleteknél mikrobiológiai mintát vesznek, és a termékre jellemző mikroorganizmus mennyiségi eredményeiből határozzák meg a biztonságos fogyaszthatósági/ tárolási/ szállítási időt és/vagy hőmérsékletet. Az Európai Unióban az élelmiszerbiztonság kiemelt jelentősége okán több jogszabály is foglalkozik az eltarthatósági idő kérdésével. Ezekben rögzítik például az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumait, a jelölés tartalmát, megjelenítési módját, a minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idő definícióját, használatának feltételeit, a jelölési kötelezettség alól mentesülő termékek körét (pl. bor, konyhasó, ecet), fagyasztott élelmiszerek esetén a fagyasztás időpontjának jelölési kötelezettségét.
Forrás: MDOSZ