Ételtcsakokosan

Marcipán

2016. december 19.

A karácsonyi ünnepek egyik jellegzetes hozzávalója a marcipán. Mi magunk is elkészíthetjük, hiszen csak mandula, cukor és víz kell hozzá. Készíthetünk belőle kakaóporral bevont golyókat, vagy felhasználhatjuk süteményekhez.

A marcipán legendái

Amikor 1347–1353 között a legnagyobb európai pestisjárvány zajlott és Európa lakosságának egyharmadát elpusztította, létfontosságúvá vált, hogy olyan új élelmiszereket találjanak ki, amelyek nem romlanak könnyen, és sokáig eltarthatóak. Egy legenda szerint Milánóban egy Márton nevű pék próbálkozásának eredménye volt az olajos magvakból gyúrt mézes pogácsa, és innen ered a marcipán elnevezés (marci-panis, panis martius), ami tehát azt jelenti, „Márton kenyere” (németül Markusbrot).

marzipan-potatoes-1731189_640Mások szerint a marcipán (marzapane, vagyis mézeskalács) olasz közvetítéssel került Európába, valószínűleg Törökországból, Iránból vagy Irakból, ahol a marcipán őse a háremhölgyek csemegéje, egy keleti fűszerekkel ízesített édességféle volt.

A világhírű lübecki marcipán legendája szerint 1402-ben Lübeckben nagy éhínség pusztított, mert ellenséges erők kerítették be a várost, s már minden élelem elfogyott. Ekkor egy mandulával megrakott görög teherszállító vitorlás futott be a lübecki kikötőbe, ahol azonban kiderült, hogy a mandulát megrendelő kereskedő tönkrement és a szállítmánynak nincs gazdája. Az ezután elárverezett mandulát egy helyi cukrász vásárolta meg. A mandulát megőrölte, összekeverte cukorral és rózsavízzel, hozzákevert tojássárgáját, a masszából golyócskákat formázott és árusítani kezdte. Így indult el a világhír felé a lübecki marcipán, ami nem sült vagy pirított marcipán. Általában cipó alakba formálva, csokoládéval bevonva készül. Thomas Mann író viszont, aki Lübeck világhírű szülötte, arról írt, hogy a „gyomrot terhelő”” marcipán, „a hárem szülötte” és a receptje nyilvánvalóan Velencéből került a lübecki Niederegger kezébe.[1] Az ismertebb lübecki marcipánnak nagy vetélytársa a königsbergi marcipán. A königsbergi marcipánt enyhén pörkölik, hogy a mandulában lévő fehérje gyorsabban felbomoljon, ami által a massza egységesebb állagú lesz. A königsbergi marcipánt többnyire szív alakúra formálják, és nagy lángon hirtelen hevítik, amitől kissé megbarnul.

Egy olasz eredetet bizonygató legenda szerint Velence védőszentjének, Szent Márknak a nevéből származik a marcipán elnevezés. Eszerint az 1400-as években egy Badrut nevű velencei cukrászmester Mária nevű leánykája, az apja műhelyében játszadozva a mézbe tört mandulát kevert, majd az így keletkezett gyurmát forró tepsiben kiszárította. Apja megkóstolta a játékból készített édességet, és olyan jóízűnek találta, hogy ebből kezdte készíteni a Velencében közkedvelt szentelt gyertyákat, cirádákkal ékesítve. A legenda szerint első ízben a Szent Márk székesegyház előtti téren, a város védőszentjének ünnepén árusította a mandulából és mézből készült finomságot, ezért lett Szent Márkról elnevezve: Marci panis azaz „Szent Márk kenyere”. A szinte szobrászművészi igényességgel elkészített marcipángyertyákat a templomokban osztogatták a hívőknek, hogy megóvja őket a rossztól. Az ördögűző édességből az Aragóniai Beatrix kíséretében Magyarországra települő talján szakácsok Mátyás király házassága után az első újévi ünnepi ebéden, a 8. fogást – ami fehér és barna kockás marcipán sakktábla volt – mandulatejből és cukorból készítették.

Az első magyar nyelvű leírás a marcipán készítéséről Bornemissza Anna 1680-ból származó szakácskönyvében található.

Forrás: wikipedia.hu

Hozzávalók

  • 20 dkg mandulabél
  • 20 dkg porcukor
  • fél dl víz a sziruphoz

Elkészítése
A mandulát forró vízbe tesszük, majd az újraforrástól számított 2-3 perc múlva leszűrjük, s a fellazult, barna héjából könnyedén kicsúsztatjuk. A tiszta mandulákat egy napig szétterítve szárítjuk, majd diódarálóval ledaráljuk, ha kell többször is őröljük. Felét 10 dkg szitált porcukorral összedolgozzuk.
10 dkg cukrot a fél dl vízzel sziruposra főzzük, és kissé lehűtve, elegyítjük a cukros mandulával. A maradék mandulát a massza igényének megfelelően adjuk hozzá fokozatosan, és simára gyúrjuk. A marcipánt különféle aromákkal lehet ízesíteni. A legcélszerűbb, ha az édes mandulába kis mennyiségű keserű mandulát (lehetőleg nem aromát) keverünk. A keserű mandula adja a marcipán sajátos izét, de csak akkor, ha nincs túlzott mértékben adagolva. Ekkor ugyanis már kellemetlen, maró ízt ad. A keserű mandula íze akkor kellemes, ha éppen csak érzékelhető. Fóliába csomagolva sokáig eláll, hűtőben tartva.
Forrás: www.tortaimado.hu

Kapcsolódó tartalmak


Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Biztonság – forró napokon is

Itt a nyár, a forróság, olvadozunk, mint a vaj. Ilyenkor még nagyobb odafigyelést igényel egy kerti parti menüjének megtervezése, előkészítése. Milyen ételekkel és hogyan készüljünk a forró napokra, hogy ne egy gyomorrontás vessen véget a nyaralásnak?
Tovább olvasom

Related posts

Egy mitikus gyümölcs

eteltcsakokosan

A gabonafélékből készült lisztek táplálkozásélettani megítélése

eteltcsakokosan

Endívia

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató