Már a cím is paradox, de hát ez van. Zala megyében már elkezdték metszeni a gyümölcsbokrokat. Tudtátok, hogy Magyarországon is vannak már kivi- és fügeültetvények?
Számomra ezek a gyümölcsök inkább a téli, külföldről behozott gyümölcsök sorába tartoztak eddig. De ugye az ember mindig tanul. Azért, hogy ne a reklám helye legyen e pár sor, maradjunk annyiban, hogy kis hazánkban −például Zala megyében− vannak kivi- és fügeültetvények. Erre már családi gazdaságok is épültek.
A déli fekvésű, dombos vidékek tökéletes termőhelyei ezeknek a kitűnő gyümölcsöknek.
A kivi és a füge rendkívül igénytelen növényfajta. – 15 ⁰C-ig fagytűrő, így döbbenetes, de valóban itthon is érdemes elkezdeni foglalkozni vele. A kivit lugasként is nevelik, így árnyas pihenőhelyet ad egyszerre, és nem mellesleg sok vitamint.
A kivit metszeni kell, a fügét viszont nem szabad. A fügebokrok (ágak) végén ilyenkor már található egy csúcsszerű, nagyobbacska rügy. Ez felel majd a termésért, no meg persze a mögötte felsorakozó apró rügyek is. Mivel a metszés értelemszerűen az ágak végét kívánja megrövidíteni frissítés vagy faformálás céljából, itt pont a leendő terméstől szabadítanánk meg a fügebokrot.
Szóval a fügét csak akkor metsszük, ha útban van egy ág, amúgy inkább össze kell kötni a hosszú ágakat a bokor, fa közepe felé, így gyönyörű termést hoz majd nekünk.
Megint büszkék lehetünk egy kezdeményezésre, hiszen ezzel Közép-Európa első és legnagyobb fügeültetvényét mondhatjuk magunkénak. A bátor vállalkozók a füge, illetve a kivi mellett datolyaszilvában is gondolkodnak, ezt is honosítani szeretnék itthon.
Egy fügebokorról páréves korában már akár 30 kg füge is leszedhető, egy közepes méretű kivilugason pedig akár 200 kg kivi is megterem. Ez fantasztikus!
És ez megint egy jó példa arra is, hogy bár sokan érzik, túlterhelt a munkájuk a családi elfoglaltságok vagy tanulmányok miatt, de ha az embernek egészsége és hite van, akkor egy jó ötlet, minimális anyagi befektetés (a tulajdonos is megerősítette ezt), és persze sok-sok utánajárás egyszerre anyagi hozadékot és örömet is hozhat.
A füge, a datolya itthon egyelőre inkább csak aszalva ismert, és így is finom és egészséges, de nyersen minden sokkal erőteljesebben hat.
És hogy milyen élettani hatásokról beszélünk?
A füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja. Ha rendszeresen fogyasztjuk, elősegíti a vér tisztulását. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő. Nemcsak isteni gyümölcs, de rosttartalma miatt jót tesz az emésztésnek is. Hűsít, és jó hatással van a légzőszervekre és a gyulladt, főleg emésztő szervi problémákra, valamint természetese orvoslása a vérszegénységnek is.
Frissen szedve, gyümölcsként édes ételekhez javallott, vagy nyers sonka, szalámi és különleges, minél ízesebb sajtok mellé igazán kulináris élvezetet nyújt.
Párolva köretként is felszolgálható. De nagyon finoman elkészíthető töltelékként is húsokba, és valamilyen savanykás mártásos köret mellett is tökéletesen megállja a helyét. Na és ne feledjük a jó kis fügepálinkát! Ez meg indításnak lehet kiváló egy férfias kerti munka során vagy egy tószt elmondásakor.
A kivi C-vitamin tartalma közismert. 10-szer annyit tartalmaz, mint egy narancs. Ezzel egy darab fedezi a napi C-vitamin szükségletet. Tartalmaz még káliumot, foszfort, magnéziumot, kálciumot és E-vitamint. Kompót, lekvár, pürék, vagy frissítő italok készíthetők belőle.
És végezetül egy pár szó a termelőhöz, na és a vásárlóhoz: ha már hazai, ha már könnyen beszerezhető, hát együk, vegyünk sokat! Egészségünkre!
