Itt a farsang áll a bál… nálunk legalábbis már a suliban megvolt a nagy mulatság! Mind a tanító nénik, mind a gyerekek, sőt a szülők is nagy sürgés-forgásban voltak ezen a héten.
A gyerekek már a régen eltervezett jelmezre, a beöltözésre készültek, a tanító nénik a termet alakították át a mulatság helyszínére, elkészültek a farsangi díszek is, a szülők pedig jelmezt vettek, varrtak, és nagyon, de nagyon sokat sütöttek.
Hogy ez a jó szokás, miszerint az anyukák nem vásárolt kekszeket hoznak, mikor alakult ki, nem tudom, de már az óvodában is így volt nálunk. Tényleg nem tudom, hogy a spórolás, az egészségtudatos élet, vagy egy kis anyukás versengés alakította-e így a süteményezést, de nem is ez a lényeg! Olyan jó látvány a rengeteg süti-költemény, amelyek ilyenkor beborítják az erre kinevezett asztalt! És ami szép, az fogy is! A gyerekek szórakozás közben szabadon „rájárnak” az édességekre, amelyek finom nasik, és sokkal tartalmasabbak a gyári, csomagolt társaiknál, mentesek színezéktől, ízfokozóktól, adalékoktól. Mindenki valami különlegeset, vagy valami egyszerűt, de házit készít ilyenkor!
Arra azért felhívom a figyelmet, hogy ott, ahol közétkeztetés van, tilos bevinni bárminemű élelmiszert, amelyet csoportnak szánunk! Így a „sütis ügyet” úgy oldottuk meg, hogy egyrészt megbeszéltük: nem szabad krémes süteményt hozni semmilyen iskolai alkalomra, másrészt rendszeresítettünk egy kis dobozt erre a helyzetre, melybe minden sütiből egy darabot félreteszünk az iskola konyhájának hűtőjébe. Amennyiben az eseményt követő három napban bárki megbetegedne, a süteményeket be kell vizsgáltatni! Természetesen a sütiket a konyhás nénik megsemmisítik, ha három napig nem jelentenek megbetegedést.
Ne feledjük el, hogy ez a biztonsági előírás ugyan néha feleslegesnek vagy körülményesnek tűnik, mégis gyermekeink biztonságát szolgálják, ennél pedig nincs fontosabb!
A farsang azonban nemcsak az evés-ivásról szól, hanem a mulatságról is! Ilyenkor a suliban sem hiányzik a zene, a népdalok kavalkádja, melyek Lívia néni vezényletével egyszerre csapnak föl a gyermekeink szájából… imádom ezt!!!
Sok-sok próbatétel követi egymást, mint ahogy a tél is próbára teszi a tavaszt, míg az végképp beköszönt. Volt lufis táncverseny, ivóverseny, cérnára fűzött fánkevő verseny, kellett apró magokat kanállal megenni, hogy a székfoglalót el ne felejtsem 🙂
Ez az ünnep nem a mértékletességről szól, hanem a nagy evések, ivások időszaka, mikor a régi kor embere a természet bőségét kívánta vígsággal előhívni.
Amit mégis tehetünk talán a gyomorrontás elkerülése érdekében: az ivóversenyhez 100% gyümölcsleveket választunk, de a víz még jobb, a pattogatott kukoricát köles golyóval helyettesítjük, és édességnek csoki helyett ilyenkor is nagyon jók az anyukák saját ötletei alapján készített száraz süti-csodák.
Ne legyen lelkiismeret furdalásunk soha csak azért, mert néha becsúszik valami nem igazán egészséges! Ha általában odafigyelünk és tudatosan alakítjuk a család étkezéseit, akkor kialakul a megfelelő élelmiszer-biztonsági szemlélet, amely szokássá, gyakorlattá válik. Így nem fordul elő, hogy az önfeledt szórakozás — egy esetleges ételmérgezéssel — rossz emlékké váljon. S tegyük hozzá: a vidámság, a nevetés, a kellemes közös élmények legalább annyival járulnak hozzá gyermekeink egészségének megőrzéséhez, mint amennyit az ételek révén adhatunk.
Ennyi vígasság és finom falat elfogyasztása után, de inkább előtte, soha nem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy a közösségi étkezéseket szigorú törvények szabályozzák: „A gyermekek szervezett étkeztetéséért az oktatási intézmény és az étkeztetést végző élelmiszeripari vállalkozás együttes felelősséggel tartozik. Az étkeztető létesítmények működését az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság is rendszeresen ellenőrzi. Ezzel szemben a háztartási körülmények között készült ételek kockázatosak lehetnek, mert nem minden háziasszony ismeri az élelmiszer-biztonsági veszélyeket és megelőző eljárásokat. Ezt igazolja, hogy a legtöbb ételmérgezés a háztartásokra vezethető vissza. Élelmiszer-biztonsági szempontból a szervezett gyermekétkeztetés keretében nem javasolható az ellenőrizetlen körülmények között, otthon készített sütemények fogyasztása. Az oktatási intézmény felelős vezetője dönthet ezzel ellentétesen, ha döntését megfelelő veszélyelemzéssel és szülői hozzájárulásokkal dokumentálja. Jó döntés lehet az otthonról hozott sütemények körének korlátozása is, a hűtést nem igénylő, száraz sütemények beengedésével. A süteményminták eltevése és megőrzése segítheti az esetlegesen fellépő megbetegedés vizsgálatát. Az ételminták vizsgálatára az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság jogosult.
