Ételtcsakokosan

Fahéjas sütemény – egyem vagy ne egyem?

2013. február 12.
fahej-300x225

Mi a kumarin és honnan származhat?


fahej-300x225

A kumarin természetes aromaanyag, mely széles körben fordul elő a növényekben, köztük számos gyümölcsben és fűszerben. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj főbb fajtái a ceyloni fahéj, és a cassia fahéj, mely utóbbi Malajziában honos faj. A cassia fahéjnak jóval magasabb a kumarin tartalma (átlagosan 2000-5000 mg/kg), mint a ceyloni fahéjnak (<15 mg/kg), de az íze is édesebb, az aromája is intenzívebb. A fahéjfélék mellett magas a kumarin tartalma a szagos mügének (szesziparban használják), tonkababnak (brazil tölgy), somkórónak (takarmánynövény), de egyéb növények is tartalmaznak több-kevesebb kumarint.

Hol használják a kumarint?

A mesterségesen előállított kumarint a kozmetikai ipar használja, emellett a gyógyászatban is használják, ödémák (vizenyők), trombózisok (vérrögök) kezelésére, véralvadási hajlam csökkentésére. Kellemes illatának köszönhetően a múlt század közepén világszerte a legnagyobb mennyiségben és a legtöbb aroma összetevőjeként használt, szintetikusan előállított aromaanyag volt. Az 1950-es években azonban az USA-ban állatkísérletekben toxikusnak találták, mivel nagy mennyiségben májkárosodást és vérzékenységet okozott. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarinnak aromákban (aromakompozíciókban) élelmiszerekhez való szándékos hozzáadását. A mesterségesen izolált kumarin tehát az élelmiszerpaíban nem alkalmazható, élelmiszerekhez szándékosan hozzá nem adható.

fahej2-300x225

Bizonyos ételízesítésre használt növényfélék (elsősorban fahéj) azonban természetes formájukban is nagy mennyiségben tartalmazzák. Az élelmiszerjogi szabályozás 2 milligramm kumarin jelenlétét engedélyezi 1 kg élelmiszerben, bizonyos speciális – általában ritkán, vagy kis mennyiségben fogyasztott – termékekben (pl. rágógumi, szeszes italok) ennél több is engedélyezett. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2004-ben a kumarinra vonatkozó elfogadható napi beviteli értéket (TDI): 0,1 mg/ttkg/nap-ban határozta meg. A kumarint 2 mg/kg koncentrációban tartalmazó élelmiszerekből egy 60 kg testtömegű átlagos fogyasztónak összesen 3 kg-ot kell ennie ahhoz, hogy a napi bevitel az egészségügyi határértéket (TDI) elérje.

A túl sok kumarin károsíthatja az egészséget?

Gyógyszerészet terén folytatott kutatások bebizonyították, hogy a nagy dózisban adott adagok bizonyos érzékeny csoportoknál májkárosodást okozhatnak. Ilyenkor a máj több enzimet juttat a véráramba, emellett gyulladásba jön, és sárgaság alakulhat ki. Emberkísérletekben, néhány héten át nagy mennyiségben adott kumarin májgyulladást okozott, azonban az anyag megvonása után a máj helyreállt, és normálisan működött tovább.

Már a nagymamám is fahéjjal sütött!”

Tény, hogy ezt a fűszert már nagyon régóta használjuk a konyhában, ám ez nem jelenti azt, hogy mértéktelenül fogyasztva nincs egészségkárosító hatása. A fahéj kumarin tartalmának veszélyei a viszonylag új felfedezések közé tartozik. A veszélyesség azonban ez esetben is függ az elfogyasztott mennyiségtől.

Mire kell a fogyasztónak ügyelnie, ha csökkenteni akarja a kockázatot?

Az élelmiszeripar felelős azért, hogy csak a határértéket meg nem haladó kumarin tartalmú fahéjas termékek kerüljenek forgalomba. A kumarin a süteményekbe és a müzlibe fahéjjal, vagy fahéj tartalmú aromával kerülhet be. A fogyasztó annyit tehet, hogy a magas fahéj tartalmú élelmiszerekből mértékletesen fogyaszt, a túlzások kerülésével.

Az aromadús fűszerek túladagolása nagyon valószínűtlen, mert ez az élelmiszer érzékszervi tulajdonságát rendkívüli mértékben rontaná. A fahéjjal kismértékben ízesített, megszórt termékeknek (pl.: fahéjas tejberizs) semmiféle egészségkárosító hatása nincs.

A fahéjtartalmú termékek túlzott fogyasztása azonban hordozhat veszélyeket is. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és várandós anyák lehetnek. A túladagolás legvalószínűbben nem élelmiszerfogyasztással, hanem étrend-kiegészítőként használt fahéjtabletta szedésével fordulhat elő.

A fahéj és fahéjtartalmú termékek átlagos, mértékletes fogyasztása esetén biztonságban érezheti magát a fogyasztó.

Forrás: NÉBIH

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Hogy lehetséges importálni?…

eteltcsakokosan

Milyen előírásoknak kell megfelelni?…

eteltcsakokosan

Mivel szeleteled a kenyeret?

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató