Olyan érdekes ez a téma, hogy egy kis bejegyzés erejéig úgy gondoltam írnék róla. Természetesen egy ilyen bejegyzés nem tudja a teljes témát felölelni, inkább csak kedvcsinálónak, érdekességnek szánom.
A fejlődő gazdaságok, országok is egyre inkább nyúlnak vissza az ősihez, a régihez, az alapokhoz. Ez nagyon örvendetes szerintem.
Az ember ebben a nagyon nyitott, rohanó világban mindig kíváncsi valami újra, és egyelőre a vásárlói piac is azt mutatja, hogy az eredeti, ámde érdekes iránt nagy manapság a kereslet. Ha természetes, egészséges, ehető és még valamiben különleges is, akkor a magyar ember – aki nagyon szereti a hasát – biztosan felfigyel a témára. Ti nem így vagytok ezzel?
Az ehető virágok téma szerintem pont egyike ezeknek a témáknak, amivel egyre többen foglalkoznak, és amit egyre többen is keresnek.
Egyébként az ember ősidőktől kezdve fogyasztja a virágokat, hiszen a magok, termések, illetve a vadhús mellett ez volt elérhető számára, ezzel tette színesebbé az étkezéseit. Persze gyakran a saját kárukon próbáltak ki növényeket, hisz sok mérgező volt közöttük, de így bukkantak rá a gyógynövények fantasztikus hatásaira is. Örök hála érte!
Az ehető virágokról, gyógynövényekről általában elmondható, hogy az az ehető, ami egészséges, szép és finom. De! Nagyon kell vigyázni a növény származására, így ha a növényt nem a saját kertedben vagy balkonodon termeszted, akkor jobb, ha őstermelőnél vásárolod meg. Az interneten találhatsz olyan oldalakat képekkel, árakkal ellátva, melyek alapján eldöntheted, mely virágra gondoltál, és ahol akár azonnal rendelhetsz is.
Nagyon kell vigyázni arra, hogy a virág hol, milyen földben nevelkedett, nem volt-e permetezve, egészséges-e! Fontos, hogy a virág tetűtől vagy egyéb bogaraktól is mentes legyen! A virágok ízét begyűjtés előtt érdemes letesztelni. Jobb, ha hűvös napszakban szüretelünk, amikor a harmat már felszáradt. Csak kinyílt virágokat érdemes szedni, nem megfelelőek sem az elnyílt, sem a bimbós virágok.
A virágok tálalása, ételként való felszolgálása inkább még csak exkluzív helyeken valósul meg. Érdekes egyébként a különböző felhasználási mód, hiszen szörpként sokan ismerjük már, de lekvárként, vagy salátaként, esetleg rántott formában viszont már kevesebben próbálják.
Talán, ami mindenki által ismert, az mondjuk a bodzaszörp. De én ettem már rántott bodzavirágot, sőt rántott cukkini- vagy tökvirágot is, és mondhatom, nagyon finom volt. Tulajdonképpen olyan, mintha rántott zöldséget ettem volna, jól illik hozzá egy finom saláta vagy egyéb köret.
De ezek a virágok nyersen is fogyaszthatók. Nem kell megijedni, általában nem egy egész virágfejet szoktak ilyenkor feltálalni, pont azért, mert ettől az emberek kicsit idegenkednek. Ha ilyesmit esztek, legjobb, ha úgy kezditek, hogy a virágot szirmaira bontjátok.
Ha egy virág ismeretlen, de olyan helyről származik, amely nem autóút mellett van, nem volt permetezve, feltétlenül utána kell nézni a neten, hogy ehető-e, illetve, hogy milyen ételt lehet belőle készíteni! Ha bizonytalan vagy, ugyanúgy, mint a gombáknál, inkább ne fogyaszd el, vagy, ahogy már korábban írtam, vásárold meg őstermelőnél!
Nézzünk egy pár ehető virágot: levendula, bodza, ibolya, kamilla, rózsa, hársvirág. Kevesebben tudják, de ehető az orgona, árvácska, pitypang, kankalin, tulipán, hibiszkusz is, és még folytathatnám a sort sokáig, de nyomozzatok ti is egy kicsit!
Végezetül jöjjön egy recept, hiszen ha ehető, hát együk is meg:
Hideg uborkaleves lóhere virágokkal
Hozzávalók 4 személyre: 1 db kígyóuborka (35-40 dkg), 25 dkg túró, 3 dl joghurt, só, 2 evőkanál citromlé, 1 csokor kapor, 10-15 szál virágzó lóhere.
Az uborkát megmossuk, és meg is hámozhatjuk, ha valaki nem kedveli a héját. Majd káposztareszelőn lereszeljük, és kissé megsózva 10-15 percig állni hagyjuk. Hozzáadjuk az áttört túrót, a joghurtot, a citrom levét és megmosott, lecsöpögtetett és finomra vágott kaprot, majd az egészet jól összekeverjük. Tálalás előtt hűtőbe tesszük egy kis időre, és a jól átöblített, lecsöpögtetett lóherevirágokkal a tetején kínáljuk.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
