Ételtcsakokosan

Egykor ketrecben, ma inkább szabadon

2013. november 12.

1117803_26313567A baromfi félék közül elsőként a ludat háziasította az ember. Húsának és májának fogyasztása ezért már régóta jelen van több kultúrában. A zsidó konyha hagyományainak köszönhetően terjedt el a libatenyésztés Európa több országában, köztük Magyarországon is. A kukoricatermesztés fellendülésével Magyarországon megindult a nagy volumenû libatartás. Ezen időszakban a libatartás a falusi háztartásokhoz kapcsolódott, jellemzően kistermelői volt. A libákat extenzív módon, nagy füves legelőkön, szabadon tartották.

Ez a módszer (bio tartási mód) napjainkban újból egyre elterjedtebb az európai országokban. Ezzel a tartási móddal ugyan is a gazdák takarmányfelhasználása kisebb, emellett pedig az állatok számára is a legtermészetesebb körülményeket tudják biztosítani. A nagyüzemi lúdtenyésztés kialakulása a ’80-as évekre tehető. Erre a tartási módra jellemző, hogy a termelési adottságok jóval kisebbek, oka a nagyobb takarmány-felhasználás.

Emellett természetesen hozzáadódnak a munkabérek és járulékaik költségei, az épület és az eszközök költségei. Természetesen ezek a körülmények az állatok számára sem a legmegfelelőbbek, jellemző a belterjesség köztük. A ludak a környezeti tényezőkkel szemben ellenállóak, jól alkalmazkodnak az extenzív tartási körülményekhez, de nehezen teszik ezt ketreces tartás esetén. Tarthatóak egész nyáron szabadon, elkerített parcellákban.

A szabad vízfelület biztosítása kedvezően hat a tolltermőképességükre valamint a súlygyarapodásukra. A szabadtartásnak tehát számos előnye van: egyrészt nagymértékben hozzájárul az állatok jólétéhez, ezáltal egészségéhez és produktivitásához, másrészt költséghatékony a takarmány-felhasználást és munkaerőt illetően, továbbá jól kihasználhatóak a szabadon hagyott területek legelőként.

Napjainkban a haszonállatok optimális tartási körülményeinek megteremtése jogi és etikai kérdés is. A körülmények kihatnak az állatok egészségügyi állapotára,közérzetére, ami nagyban befolyásolja a produktivitásukat és az állati termékek minőségét is. A fogyasztók ma már egyre jobban megválogatják a termékeket, egyre tudatosabban döntenek arról, hogy egy-egy terméket miért vásárolnak meg – vagy éppen miért nem. A választási szempontok között egyre dominánsabbak az állatok jólétével, tartási körülményeivel kapcsolatos kérdések, sokan a választásukkal próbálják elősegíteni az állatjóléti elvek érvényesülését.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Legyünk a konyhában is környezettudatosak!

eteltcsakokosan

10 dolog… amit a szilváról tudni kell

eteltcsakokosan

Kompót, mikor ha nem most?

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató