Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét a hazai táplálkozási szokásainkról kérdeztük, különös tekintettel az ünnepi időszakra, amikor – úgy tűnik – szinte minden az evésről szól.
Hogyan látja a dietetikus, mi változott ünnepi étkezési szokásainkban?
Az elmúlt években egyre többen foglalkoznak az egészségükkel. Kijelenthetjük, hogy sokkal egészségtudatosabbak lettünk. Ez már az alapanyag-választásban is megjelenik, soványabb húsokat, alacsonyabb zsírtartalmú tejfölt vásárolunk, és a fehér kenyér mellett ilyenkor megjelenik a teljes kiőrlésű is.
Az ételkészítésnél is pozitív változásokat látok, állati zsiradék helyett gyakran használnak növényit, és jó tendencia a felhasznált zsiradék összmennyiségének csökkenése. Egyre több család asztalára kerül az ünnepi menüben párolt zöldség vagy saláta, savanyúság, ami korábban kevésbé volt jellemző. A mennyiség helyett pedig sokszor inkább a minőség lép előre az ünnepi menü tervezésekor.
Hogyan lehetünk mértékletesek karácsonykor, szilveszterkor?
Nem kell minden vendégségben végigenni a teljes menüt, elég, ha egy vagy két fogásból eszünk, és akkor sem púpozzuk tele a tányérunkat. Ne egyszer együnk ezeken a napokon, – főleg ne reggeltől estig -, hanem maradjon meg a négy-öt étkezés, de arányosan elosztva.
Tényleg olyan nagy gond, ha kicsit kirúgunk a hámból?
Az étkezés örömforrás, szociális cselekedet is. Az ünnepek alatt általában többet eszünk, mint átlagos napokon. Ha a gyomrunk feszül, nehéznek érezzük, esetleg rosszullét jelentkezik, akkor már túlettük magunkat. Ha minden vendégségben, étkezéskor teleesszük magunkat, annak könnyen hányinger, hányás, gyomorrontás lehet a következménye, így az ünnepekből hátramaradt napoknak már nem tudunk felhőtlenül örülni…
Ha már túlettük vagy túlittuk magunkat, a várakozáson kívül mit tegyünk, hogy minél hamarabb helyreálljon a normál közérzetünk?
Pihentessük a gyomrot és a bélrendszert! A legfontosabb a folyadékbevitel. Apró, pici, gyakori kortyokkal erőltessük a vizet, teát. Ilyenkor segíthet egy multivitaminos, vagy sportital is, hiszen az elvesztett ásványi anyagokat pótolni kell. Ha már megszűntek a panaszaink, akkor kezdjük lassan, fokozatosan visszatérni a hétköznapi táplálkozásunkhoz. Mindenképpen kis adagokat fogyasszunk, naponta legalább ötször.
Van-e jellemző, ételeinkkel összefüggésbe hozható étkezési probléma ma Magyarországon?
A statisztikai adatokból ismerjük, hogy a magyarok sok zsiradékot fogyasztanak, ugyanakkor kevés rostot visznek be a szervezetükbe. Szeretjük a sót, és az erős fűszereket is, valamint nem vetjük meg az nagy lakomázásokat. Bár egyetlen étel sem bűnös, a rendszeresen túlzásba vitt ételfogyasztás hosszabb távon például elhízás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok, ízületi fájdalmak megjelenéséhez vezethet. A jó táplálkozás változatos és vegyes, tehát sok alapanyagot használ, és variálja, kombinálja az ízeket és az elkészítési módokat. Érdemes több zöldséget felhasználni (a burgonya kivételével), sok gyümölcsöt szerepeltetni az étrendben, és a hagyományos tészták helyett a teljes kiőrlésű lisztből készült típusokat választani.
Van-e olyan nyers étel, amelyet nem ajánl, és mi történik olyankor, ha túlfőzzük vagy túlsütjük ételeinket?
A legtöbb hús nem fogyasztható nyersen, mert főzés vagy sütés nélkül betegségeket terjeszthetnek. A várandós édesanyáknak, vagy az idős, legyengült szervezetű embereknek érdemes különösen is odafigyelniük, hogy csak megfelelő hőkezelés után fogyasszanak el bármit. A túlfőzött ételnek jó esetben csak az állaga változik meg, kevésbé lesz gusztusos, de a hő-érzékeny vitaminok gyakorlatilag teljesen elbomlanak benne. Más a helyzet viszont akkor, ha túlsütünk egy ételt, vagy az ajánlott néhány alkalomnál többször használjuk az étolajat: olyan vegyületek képződnek, amelyek növelhetik egyes rákos betegségek kockázatát.
Hogyan kerülhetjük el az élelmiszer-pazarlást, különösen ebben az időszakban?
Az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget. Ez több millió tonna étel még hazánk szintjén is. Tippek a pazarlás csökkentésére:
- Tervezzük meg előre a család étrendjét, és készítsünk hozzá bevásárlólistát!
- Ne csábuljunk el a boltban, csak azt vegyük meg, amit biztosan elfogyasztunk majd.
- Ha valamiből több darab is van otthon, a legrégebbit használjuk fel először.
- Vásároljunk minőségi, tovább eltartható termékeket, amivel környezetünket és pénztárcánkat is kíméljük.
- A legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható, így megmenthetjük a kukától.
- Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhatunk, ehhez az interneten számos receptoldalon találhatunk segítséget.
Ön milyen ünnepi ételeket szeret?
Az ünnepek főleg a hagyományokról szólnak, ezért nálunk ilyenkor a menü borleves, rántott hal burgonyasalátával, vagy savanyúsággal, zöldsalátával. Ez követi a tradíciókat, mégis megjelenik benne az egészség, mint szempont.
Antal Emese interjúkat a Szupermenta oldalán is talál
Fotó: Egyed Péter
