Ételtcsakokosan

Disznóvágás és disznótor

2014. november 28.

András nap több szempontból is fontos, hiszen ezzel a nappal kezdődik az advent időszaka (idén pont vasárnapra esik és egyben advent első vasárnapja is). Innentől a zajos mulatságok (esküvő, táncmulatságok) megszűnnek, a muzsikaszó farsangig hallgat, ezért a régi mondás szerint: “András zárja a hegedűt”. Valamint ilyenkor már elkezdődnek a disznótorok is, a nép tréfásan így nevezte:”disznóölő Szent András”.

A régi falusi emberek életében a disznóölés és a disznótor ünnep volt, mivel egész évben alig jutottak húshoz. Ilyentájt régen még a gyerekek sem mentek iskolába. A disznóvágások András naptól egészen farsang végéig eltartottak, ugyanis ilyenkor nem romlott meg a hús a hidegben, sokáig el lehetett tartani, felfüstölve, bödönben lesütve a húsokat.

disznovagas

A disznóvágás menete

Már kora hajnalban talpon volt az egész háznép apraja-nagyja. Hamarosan megérkezett a böllér, a disznóölő, mert azt tartja a mondás: „A saját disznaját senki nem vágja le szívesen.” A kisebbek a disznó farkát foghatták, a gazdasszonyok egy nagy tálba felfogták a vért, ami később a véreshurkába, vagy reggelire sütöttek meg. A leölt disznót jó, száraz szalmával borították be, aztán meggyújtották rajta. Ezzel égették le a szőrét (a sörtéjét), ez volt a pörzsölés (perzselés). Közben-közben megkóstoltak, mert nagy hidegek voltak, a gazda pálinkáját, forralt borát, amitől máris jobban ment a munka kint a szabadban.

Következő fázis, amikor megmosták a disznót és következik a feldolgozása, a sertés minden részéből készül valami:

  • Hasítás vagy bontás, ez kétféle lehet: mindkét bontási műveletet megelőzi a sertés hasoldali felhasítása a belek, belsőségek kivétele, valamint a fej és a háj eltávolítása.
  1. orjára bontás, amikor a gerinc melletti bordacsontokat elvágva a gerinc egyben marad.
  2. karajra bontás, amikor a gerincet pontosan középen kettéhasítják. Ezt a műveletet nagy késekkel, a csontoknál bárddal végzik. Ezután kerül a bontóasztalra, ahol a féldisznókat további fő részekre (fej, tokaszalonna, háj, oldalas, sonka, szalonna, csülök, köröm) bontják. A két “féldisznóról” lefejtik az oldalast, kivágják a szalonnát, majd a karajt, és a sonkákat.
  • A fejet megtisztítása után abálják, kicsontozás után a hurka alapanyagát képezi. Kivéve a tokaszalonna, amelyet egyes helyeken paprikás szalonnaként (csécsi szalonna) sóval, fokhagymával ízesítve, majd lefagyasztva fogyasztanak el.
  • A hájat, rögtön a lefejtése után fagyasztják (hájas sütemények készítéséhez használják fel), vagy külön kisütik. Azért nem a zsírszalonnával együtt sütik ki, mert a töpörtyűje a rajta lévő hártya miatt keménnyé válik.
  • Az oldalast lefejtik, és kétféle módon tartósítják:
  1. Egy – egy oldalast bárddal két-három részre vágják úgy, hogy a húsrészek még összetartják, majd a pácolás után felfüstölik.
  2. A fentiek szerint feldarabolják, megsütik és a zsírszalonna kisütése után, a levegő kizárásával forró zsírral leöntik.
  • A szalonna formázását követően pácolják, füstölik.
  • A lapocka (első sonkák) feldolgozása is kétféle lehet, a csülök eltávolítása után, vagy egy kis sonkát készítenek belőle, vagy kicsontozás után a kolbászhús alapanyaga lesz.
  • A sonka (hátsó sonkák), a csülök levágása után formázzák, pácolják, majd felfüstölik.
  • A csülök friss fogyasztásra, vagy tartósítva (pácolás, füstölés) ételek alapanyaga, illetve ízesítője lehet.
  • A köröm (lábak), ritkán füstölik, inkább frissen (körömpörkölt) fogyasztják.

ragu-400x344A sertés bontásának munkafolyamata  után a tartósító műveletek szerint csoportosítva folytatódnak a különféle párhuzamos tevékenységek. A bontás után maradó kisebb húsrészeket lebőrözik, a bőrök egy része abálásra kerül és a hurka vagy a disznósajt alapanyaga lesz, a lebőrözött szalonnát felkockázva kisütik, a kisebb húsdarabkákat abálják, egyéb húsokat és a nyers zsírszalonna egy részét a kolbászkészítéshez összedarálják, más részét kisütik és szép fehér sertészsírt és töpörtyűt nyernek belőle. A belsőségeket (a májat, a szívet, a lépet stb.) 95 ○C-os vízben megfőzik, ezt a műveletet abálásnak is nevezik. Ezeket gyakran hurkába is töltik. A hurkafajták igen változatos összetételűek és tájanként különböznek, azonban a legelterjedtebb a véres és vér nélküli rizses vagy májas hurka készítése. A beleket megtisztítják és előkészítik a hurka és a kolbász betöltésére. A szép húsok pácolásra kerülnek vagy hűtőszekrénybe. A legismertebb formára vágott disznó-testrész a sonka, szalonna, csülök, ezeket pácolás után füstölve tartósítják. A magyar népéletben a sonkát legtöbb helyen húsvétig elrakják, és az ünnepen tálalják föl.

A korábban Magyarországon elterjedten tenyésztett disznók, például a mangalica sok szalonnát adtak, a belőlük kisütött zsír a mindennapos főzés egyik alapanyaga volt. Ma inkább hússertéseket tenyésztenek, de szalonnája ezeknek is van. A szalonna egy részét kisütik, a zsírt bödönben tárolják. Zsírba öntve tartósítható a sült hús és a töpörtyű is. A szalonnából kisült töpörtyű a disznótor egyik jellegzetes étele.

A párhuzamosan zajló tartósító tevékenységek közül a végtermékek alapján legismertebb a hurka-kolbászkészítés. Mind a két készítményt bélbe töltik. A hurkák (véres, májas, húsos stb.), az abálást követően fejhús, főtt belsőségek (tüdő, máj, szív, vese, nyelv), bőrke és véres húsok, valamint főtt rizs és vér hozzáadásával, egyénileg változó fűszerezéssel készülnek. A hurkákat kifőzik rövid, forró vízbe mártással. Ugyancsak kifőzik a gyomorba töltött, húsokat és porcos részeket is tartalmazó disznósajtot. A kolbász ledarált nyers hús, amit főleg paprikával, borssal, fokhagymával fűszereznek. A kolbászt, a szalonnát, a sonkát, a májas hurkát és disznósajtot is megfüstölik. Az így sokféle módon (sózással, páccal, főzéssel, füstöléssel) tartósított élelmiszerek fél éven át elállnak a kamrában vagy a padláson.

Amikor végeztek a disznóhús feldolgozásával, ez estéig is eltart,sor kerül a nagy vacsorára, a disznótorra. Ilyenkor jeles alkalom volt az adománygyűjtés, és az alakoskodó játékok bemutatása.

Hagyományok, mondókák

Falukban járták a disznótoros házakat a kéregetők, a lesők, a kántálók. Erre a kisebb-nagyobb fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és az ablak alatt rákezdték:

“Eljöttem és kántálni, kántálni
ablak alatt fát vágni,
én is fogtam fülét, farkát,
adjanak egy darab hurkát.”

Ezekre a kántálásokra beengedték a fiúkat és megvendégelték őket, kaptak kóstolót is. Nem volt ajánlatos a kántálók elutasítása, mert akkor azok a jókívánságok helyett gúnyverseket kiabáltak a gazdára.

“Négy lába van a disznónak,
Ötödik a farka,
Farka alatt ott a duda,
Fújja meg a gazda!”

Ezért nevezetes még mindig az András-nap, mert sok helyen még falun, kisebb városokban még tartják a disznóölés hagyományát.

Ajánljuk korábbi cikkünket, amelyben mindent összegyűjtöttünk a disznóvágásról élelmiszerbiztonsági szempontból.

Forrás: wikipedia.hu

Képek forrás: mult-kor.hu, minalunk.hu

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Rendelj biztonságosan!

eteltcsakokosan

Élelmiszer-adományozás

eteltcsakokosan

Mossuk-e meg a tojást? Hogyan tároljuk?

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató