Hozzávalók 4 személyre:
- 45 dkg liszt,
- 25 dkg porcukor,
- 1 csomag vaníliás cukor,
- 25 dkg méz,
- 3 db tojás,
- 1 kiskanál szódabikarbóna,
- őrölt fahéj,
- őrölt szegfűszeg.
Az elkészítése egyszerű: összekeverjük a száraz hozzávalókat, nagyon alaposan, hogy a fűszerekből mindenhová jusson, majd összedolgozzuk a folyékony dolgokkal. Egy éjszakát állni hagyjuk. Lisztes deszkán 3 mm vékonyra elnyújtjuk a tésztát, formával kiszúrjuk. Fontos, hogy alatta mindig elegendő liszt legyen! A sütőlapot megvajazzuk, lisztezzük, vagy egyszerűen csak sütőpapírral leterítjük. A mézeskalács formákat ne rakjuk nagyon szorosan egymás mellé, mert sütés közben megdagadnak és összeragadhatnak. A tetejüket tojássárgájával megkenjük, ha dióval vagy mandulával szeretnénk díszíteni, akkor azt most helyezzük rá. (Írókázni pedig sütés után 1-2 nappal szoktam.) 175°C fokra előmelegített sütőben kb. 5-7 perc alatt aranybarnára sütjük.
Az írókához 20 dkg porcukrot 1 tojásfehérjéhez adagolok lassan, kanalanként, majd keverőlapáttal elkeverem. Akkor jó, ha már csak nagyon lassan folyik le a keverőlapátról. Azért szoktam később írókázni (addig konyharuhával letakarva pihentetem őket), mert így kisebb a veszélye, hogy a rajz lepereg róla.
Azt tanultam az idősebbektől, hogy a megsült mézeskalács a szobalevegőn állva gyönyörűen igazodik a levegő páratartalmához: ha száraz a levegő, a mézes is kemény lesz, ha párás, akkor puha marad.