Az új élelmiszer („novel food”) megnevezés azokra az élelmiszerekre vonatkozik, amelyek fogyasztása 1997. előtt az EU területén nem volt számottevő és az élelmiszer újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázat merülhet fel velük kapcsolatban. Az EU a fogyasztók egészségének kiemelt védelme érdekében ezek forgalomba hozatalára külön jogi szabályozást dolgozott ki.
Új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők lehetnek új élelmiszerforrások, újonnan kifejlesztett, innovatív élelmiszerek, új technológiák és feldolgozási eljárások felhasználásával gyártott élelmiszerek illetve az EU-n kívül hagyományosan fogyasztott élelmiszerek.
Milyen új élelmiszerekkel találkozhatunk?
- EU-n kívüli országokból származó mezőgazdasági termékek – például, aztékzsálya-mag (chia mag).
- Meglévő élelmiszerek kivonatai – például, repcemagfehérje vagy paradicsomból származó antioxidáns hatású likopin.
- Új élelmiszer-feldolgozási eljárásokkal előállított élelmiszerek – például, UV-fénnyel kezelt kenyér, gomba, pékélesztő és tej, a D-vitamintartalom növelése érdekében.
- Új tápanyagforrások – például, telítetlen zsírsavban (omega-3) gazdag mikroalgaolaj. Mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, vagy azokból izolált élelmiszerek – például, Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba sejtfalából izolált béta-glükán, amely koleszterincsökkentő hatással bír.
- Növényekből és állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy azokból előállított termékek – például, noni (Morinda citrifolia) gyümölcslé, gyümölcspüré és nonilevél (tea készítéséhez) vagy a vér koleszterinszintjének szabályozását segítő fitoszterol/fitosztanol-észterek.
Melyek az engedélyezett új élelmiszerek az EU-ban?
2018 január elsejétől alkalmazandó az új „új élelmiszereket” szabályozó rendelet (2015/2283/EK), amely egyszerűsíti a biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgását az EU-ban és ezzel együtt ösztönzi az innovációt az élelmiszeriparban.
Az engedélyezett új élelmiszereknek szigorú élelmiszer-biztonsági (gyártástechnológiai, toxikológiai, mikrobiológiai, allergológiai) követelményeknek kell megfelelniük.
Ezek az engedélyezett új élelmiszerek és -összetevők egy Uniós jegyzékben vannak összegyűjtve. Az EU-ban csak azok az új élelmiszerek hozhatók forgalomba, amelyek ezen a listán szerepelnek és megfelelnek az ott leírt követelményeknek. Az uniós jegyzék azt is tartalmazza, hogy az adott új élelmiszert milyen élelmiszerekben, milyen feltételek mellett lehet felhasználni. Például a fitoszterollal/fitosztanollal dúsított olajat margarinban, tejtermékekben, szójaitalokban és salátaöntetekben lehet felhasználni, de úgy, hogy naponta összesen legfeljebb 3 gramm olaj kerüljön a szervezetünkbe.
További engedélyezett új élelmiszer például a sütéshez és ételízesítésre felhasználható szilvamagolaj, melyet a szilva (Prunus domestica) magjából hidegsajtolással nyernek, azonban pl. a nangai dió (Canarium indicum L.) felhasználását nem engedélyezték élelmiszer-biztonsági kockázat felmerülése miatt. Vannak olyan új élelmiszer-összetevők is, amelyeket étrend-kiegészítőben már korábban is fogyasztottunk, de egyéb élelmiszerekben csak engedélyeztetés után használhatók fel.
Az új szabályozás segítségével könnyebben és egyszerűbben piacra kerülhetnek olyan termékek is, melyeket az EU-n kívül már hagyományosan fogyasztanak és azok biztonságossága garantált. Ez lehetővé teszi, hogy az európai fogyasztók a termékek egyre szélesebb köréből választhassanak.