Ételtcsakokosan

Bébitáplálás anno és most

2014. május 26.

eating healthy foodSokat változott a világ, és egyre gyorsabban változik… nekem legalábbis úgy tűnik  🙂

A bébiétel kérdése régen is, ma is rendszeres téma, fontos kérdés. Bejegyzésemmel semmiképpen sem szeretnék állást foglalni, hogy mi jó vagy mi nem, hogy mely márkákat, termékeket ajánlom, melyeket nem.

Sokkal inkább érdekes lehet az, amire nem is olyan régen egyik kolléganőm hívta fel a figyelmemet, vagyis hogy mennyit változott a gyermekek táplálása, mellétáplálása (ugye szoptatás mellett) több, mint 25 év alatt.

Találtunk a „könyvtárunkban” egy 1982-es táplálási táblázatot és egy 2009-est. Azóta újabb táblázatot nem leltem fel, de ma már az internet, a termékkatalógusok, a online fórumok világában pár hasznos óra alatt sok irányzatot, ajánlást találhatunk mi magunk is.

1982-ben – akkor már nem éppen csecsemő voltam sajnos 🙂 ‒ egy egészséges csecsemő számára 8 hónapos koráig volt ajánlott az anyatej, a szoptatás. Ha az anyatejes táplálás nem volt megoldható 2-3 féle márkából lehetett választani (persze úgy írta fel a gyermekorvos receptre, majd kerületeket, városokat kellett átszelni, hogy hozzá is jusson az ember :-)), melyek biztonsággal támogatták a baba korának megfelelő fejlődést. Érdekesség, hogy tehéntejet már 2 hónapos kor előtt is ajánlottak 2/3-os hígításban, színtejet pedig 7 hónapos kortól volt ajánlott itatni a babákkal. Ez különben manapság  egyes álláspontok szerint hasznos, hiszen a tejérzékenységet, allergiát lehet elkerülni az immunrendszer effajta „erősítésével”. (Természetesen mindenki saját gyermekorvosával beszélje meg, hogy mit javasol, és azt kövesse gyermeke egészséges fejlődése érdekében!) 4,5-5 hónapos kortól már „színesítették” a csecsemők italpalettáját, így felkerült az ajánlott listára a malátakávé és a kakaó (természetesen ez is tehéntejből :-)).

Még nem töltötte be a pici az első hónapját és már kóstoltathattunk vele citromlevet, almalevet, narancslevet, két hónapos kor körül pedig jött az őszilé, a paradicsomlé, almareszelék, szőlőlé, majd a paradicsom, sütőtök, banán, meggy, ribizli. Ehhez képest manapság a citrusfélékkel csak 1 éves kor körül ismerkedünk, az aprómagvas és „szőrös” gyümölcsöket pedig allergizáló tulajdonságuk miatt kerüljük még jó ideig.

A ’82-es ajánlás szerint napi 1 főzeléket adjunk a babának 2,5 hónapos korától (szoptatás mellett), mely 4,5 hónaposan már napi két adagban jelentkezik a napi menüben 🙂 Itt találkoztak a gyerkőcök először a krumpli-, répa-, paraj-, borsó-, zöldbab-, saláta, kelkáposzta-, karfiol-, karalábé főzelékekkel.

Olaj, vaj, margarin adását 3-4 hónapos korban volt ajánlott elkezdeni, míg 4 hónaposan a sajt, túró, tojássárgája, máj, hús már egyértelműen az étrendbe illesztett étkek voltak.

27 év elteltével (mármint a két táblázat közötti időszakot véve), már legalább egy – de talán inkább jó pár – „csecsemő-generáció” nőtt fel, és óriásit változott a javasolt hozzátáplálás táblázata is (mely különben szinte nem is tér el a mai általános ajánlásoktól).

6 hónapos korig az igény szerinti, anyatejes szoptatás ajánlott. Nem akárhogy: igény szerint! Vagyis elkezdtük individuumként kezelni a csecsemőket figyelve szokásaikra, igényeikre. A táblázat egészen 24 hónapos korig fenntartja a szoptatás lehetőségét, mely természetesen önállóan már nem elegendő a pici számára, de hasznára válik, ha naponta egyszer vagy kétszer még anyatejet kap (általában ez az esti lefekvés részéhez szokott kapcsolódni sok családnál). Természetesen azon csecsemők, akiket nem tud édesanyjuk anyatejjel táplálni, a koruknak megfelelő, nagy skálán (választékot illetően) mozgó tápszerek közül választhatnak. Legkorábban 5 hónapos korban ajánlja a főzeléket (párolt zöldségek kevés vízzel turmixolva) és a gyümölcsöket (például reszelt alma), de még ezeket is kizárólag orvosi ajánlásra, és orvosi „felügyelet” mellett.  Fontos a fokozatosság, vagyis kis mennyiségben, és lassan emelve az adagokat kell ehhez szoktatni a babócákat.

7 hónapos korban kezd az étrend változatosabb lenni. Bejön az almalé, és a gyümölcspépek, burgonya-, répa- és sütőtök, főzelékként vagy párolva. 8 hónaposan már baromfihúst is adhatunk, és egyre több bogyós gyümölccsel, körtével, sárgadinnyével egészíthetjük ki az étrendet. 9 hónapos korban jutunk el az anyukák egyik mumusáig, a tojásig, melynek sárgáját már lehetett a babákkal kóstoltatni, és a joghurt és a túró is felkerült az ajánlott listára.

A tej, kakaó, maláta, cikória, tojásfehérje, tejföl, sajt káposztafélék, egyéb szárnyasok (kacsa, fácán, liba…) jóval 13-15 hónap fölött kerültek az étrendbe. A tejszín, felvágottak, gomba, halak, paradicsom és a citrusfélék pedig már csak két éves kor körül gazdagították a napi menüt.

Visszaemlékezve Pannus etetésére, én éppen a 2009-es ajánlás szerint jártam el. Panka 2004-ben született, így ez a „táblázat” nekem kedves emlékeket idézett föl, még ha ezek valójában száraz tényekről is szóltak.

Kapcsolódó tartalmak


Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Biztonság – forró napokon is

Itt a nyár, a forróság, olvadozunk, mint a vaj. Ilyenkor még nagyobb odafigyelést igényel egy kerti parti menüjének megtervezése, előkészítése. Milyen ételekkel és hogyan készüljünk a forró napokra, hogy ne egy gyomorrontás vessen véget a nyaralásnak?
Tovább olvasom

Related posts

Uniós zöldség- és gyümölcstilalom Indiával szemben

eteltcsakokosan

Pisztrángfogással kedveskedtek a fiúknak a SportKlub műsorvezetői

eteltcsakokosan

Az otthon édes ízei

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató