Az étrend, illetve egy teljes menü összeállítása néha nagy gondot jelent. Milyen leves után milyen főétel illik, ahhoz milyen köret dukál, esetleg mi a divatos és mik azokat, amiket a család vagy a vendégek szeretnek. Nem volt ez másképp 1934-ben sem. Ismét felcsaptuk Az ideális háztartás című könyvet, hogy hasznos tanácsokat olvassunk. Íme:
Az étrend összeállítása
„Ámbár a főzés nem alacsonyítja le a legműveltebb asszonyt sem, ahhoz, hogy jó háziasszony legyen valaki, nem kell egész életét a tűzhely mellett töltenie. Teljesen elegendő, ha az alkalmazott tudja, hogy az asszonya ért a főzéshez és értékeli a jó munkát. Aki nem ért a főzéshez és nem ismeri az egyes anyagokat és élelmiszereket, nem tudhat igazán jó étrendet összeállítani, ami pedig fontos, mert az ételek gondos és ízletes elkészítésén túl, ha nincs helyesen összeállítva az étrend, a különben jó ebédnek és vacsorának is erős fogyatékossága van. Egy kitűnő főző szakértőnek állította össze nemrég a következő menüt: Lebbencsleves, savanyútüdő zsemlyegombóccal és kukorica- Másnapra pedig burgonyalevest ajánlott, milánói makarónit, paprikáscsirkét tarhonyával és végül pitét. Nyilvánvaló, hogy hasonló dolognak az ismétlődése a papíroson egyhangú, a valóságban azonban pozitíve kellemetlen; az ételek verekedni fognak a gyomorban, mert csak változatosság teszi könnyűvé a menüt és fontos, hogy az egyes ételek a menüben megfelelő viszonyban legyenek egymással.
Az alábbi utasításokból kellőképp kiviláglik, hogy mire kell ügyelnem az egyes ételek összeállításánál.
- Ha a leves savanyú, nem adhatok be savanyú főzeléket; ha a húst vadasan készítem, bő tejfeles mártással, utána nem jöhet pudding borsodóval.
- Ha előételnek burgonyafánkot adtam, a tészta nem lehet sonkáskocka.
- Ha ribizlimártás volt a főtt tyúk mellett, nem adhatok gyümölcssalátát tészta helyett.
- Ha gombalevest készítek, nem adok spárgafőzeléket, mert mind a kettő drágább, mintha burgonyát vagy spenótot vettem volna.
- Nem lehet kelkáposzta után káposztáspalacsintát megemészteni.
- Nem lehet tejfeles bableves után tejfeles tökkáposztával kedveskedni,
- Viszont nem lehet borjúszelet után habkochot adni egészséges, jóétvágyú embereknek, mert nem elégíti ki őket. Betegnek való.
- Nem lehet mártásos előételt adni, amikor a hús hosszú lére van eresztve, plána ha a pudding mellé sodót is tálalok.
- Nem lehet hús mellé francia salátát adni és utána gyümölcs- vagy narancssalátát tálalni.
- Nem lehet palacsintás előételt és farsangi fánkot adni ugyanabban az étrendben.
- Nem lehet kompótot pecsenye mellé és gyümölcsös vagy lekváros tésztát utána tálalni.
- Nem lehet farsangi fánkhoz hideg lekvárt adni; fel kell olvasztani és mártáscsészében tálalni.
- Nem lehet szárnyas sült mellé berántott főzeléket tálalni, kivétel csak a fogoly, amely lencsefőzelékkel és kelkáposztával ízlik.
- Nem lehet főtt hús mellé tarhonyát készíteni és utána tésztának darás metéltet beadni.
Két hibás étrend
I.
Bableves
Székelygulyás
Lekvárosderelye
II.
Kacsapörökölt tarhonyával és túróscsusza
Miért hibásak ezek a menük?
Mert mind a két összeállításban az ételek puffasztóak, túlzottan laktatóak, sok bennük a lisztes tartalom, viszont hiányzik a főzelék. Ezt nem lehet normális gyomrú embernek beadni, erre egy liter bort vagy két krigli sört iszik szerencsétlen, utána lefekszik aludni és képtelen munkába állani.
Alakítsuk át:
I. Babelves, borjúszelet parajjal vagy sárgarépafőzelékkel és palacsintatésztába mártott, kisütött gyümölcsszelet.
II. Burgonyapüréleves, székelygulyás, meggyesrétes.
III. Karfiolkrémleves, vagdalt húspogácsa paradicsomos zöldbabbal, lekváros derelye.
Gondolkodni kell az étrend színek szerint való összeállítására is, nem lehet paradicsomlevest, vöröskáposztát és cseresznyekompótot beadni, egymásután, legfeljebb, ha előre megfontolt szándékkal történik.”
Ha tetszett a nosztalgiázás, korábbi részleteket itt olvashatnak:
