Cikksorozatunk célja a 14 jelölésköteles allergén bemutatása, élelmiszereken feltüntetett jelölése, illetve a különböző élelmiszerekben való előfordulásának részletezése.
Allergénnek nevezünk minden olyan terméket és anyagot, amely szervezetünkben allergiás reakciót válthat ki. Az allergiás reakció, az immunrendszer nem megfelelő válasza, mely során szervezetünkre egyébként veszélyt nem jelentő anyag ellen védekezik. Az allergiás válasz kialakulásához, az adott allergénnel minimum kétszer kell találkoznia szervezetünknek.
Az eladásra kerülő előrecsomagolt élelmiszereken kötelező feltüntetni az élelmiszer nevét, összetevőit, az összetevők között kiemelten a benne található allergéneket, bizonyos esetekben az összetevők mennyiségét, a nettó mennyiségét, minőség megőrzési vagy fogyaszthatósági idejét, ha szükséges a tárolási és felhasználási feltételeit, a felelős élelmiszer-vállalkozás nevét és címét, bizonyos meghatározott esetekben a származási ország vagy eredet helyét és a felhasználási útmutatót, 2016. december 13-tól a tápértékjelölését, illetve italoknál az 1,2% feletti alkoholtartalmat.
2014. december 13-ától az 1169/2011/EU rendelet előírja, hogy minden élelmiszer címkén szükséges az allergiát okozó anyag vagy alkotórész szövegkörnyezetből vizuálisan kitűnő módon való jelölése, továbbá a nem előre csomagolt élelmiszerek esetén is az allergénekre vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet írja elő hazánkban a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén az allergén információk közlésére vonatkozó szabályokat, amely szerint az allergén információ szóban és írásban is megadható.
Az érdeklődők ingyenes szakértő tanácsért fordulhatnak a Magyar Táplálékallergia és Intolerancia Adatbankhoz: http://www.taplalekallergia.hu/
Beszéljünk a gluténérzékenységről!
Egyre többünket érintő autoimmun betegség a glutén-intolerancia (cölikália vagy lisztérzékenység), melyet a glutén, azaz a gabonafélékben megtalálható fehérje vált ki. A betegség nem múlhat el, egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta betartása szükséges. A tünetek megszűntével sem mellőzhető a diétázás. A betegségnek vannak jellegzetes emésztőszervi tünetei (pl. hasmenés, haspuffadás, hasfájás stb.) de más jellegű problémákat is okozhat (pl. fogzománc hibák, fáradékonyság, csontritkulás stb.) illetve a tünetek erőssége változó lehet.
Milyen élelmiszerek tartalmaznak glutént?
Az élelmiszerek többségébe adalékanyagként és összetevőkön keresztül kerül glutén, (pl. stabilizátorok, sűrítőanyagok, levesporok, mártások, szószok) illetve az előállítás során a gyártási technológia miatt szennyeződhetnek (ilyenkor keresztszennyeződésként glutént tartalmazhat).
Számos élelmiszer tartalmaz glutént, így eléggé leszűkül a fogyasztható cikkek választéka. Ugyanakkor az élelmiszergyártók törekednek a gluténérzékenyeknek megfelelő termékek készítésére és eltérő jelölésére. Abban az esetben, ha az élelmiszerben a gluténtartalom nem haladja meg a 20 mg/kg-ot, akkor az élelmiszeren feltüntetésre kerülhet a „gluténmentes” kifejezés, de fontos, hogy a „hasonló” élelmiszereknek tartalmaznia kell glutént. Pl. egy joghurton nem tüntethető fel, hogy gluténmentes.
Feltétlenül ki kell hagyni az étrendből többek között a búza és búzaeredetű, a rozs és rozseredetű, az árpa és árpaeredetű, a zab és zaberedetű termékeket, a tönkölyt (tönkölybúza) és őrleményeit, a kamut-búzát és őrleményeit, ezek keresztezésével előállított bármely magot és abból készült terméket, valamint pelyhesített változatukat, illetve az ezekből készült liszteket, őrleményeket.
Sok élelmiszert indokolt mellőzni: a péksüteményeket, pékárukat, kekszeket, reggeli gabonapelyheket, a természetes és mesterséges aromákat, a sütőipari keverékeket, a sütőport, a rántott ételeket, a levesporokat.
Kerülendőek még a jégkrémek, , a palacsinta, a feldolgozott húsok, szószok, szaftok, snack ételek, a búzakeményítő. Rejtve glutént tartalmazhatnak a tej- és tejtermékek, az instant termékek, magasabb feldolgozottságú zöldség- és gyümölcskészítmények (dzsemek, lekvárok, mártások, készételek), kész sütemények, kekszek, csokoládék, édességek, margarinok, vajkrémek, leves- és mártásporok, ételízesítők, fűszerkeverékek, fűszerkrémek, ketchup, mustár, majonéz, rostos gyümölcslevek.
Mire figyeljünk a vásárlás során?
A termék címkéjét alaposan tanulmányozzuk, ne tartalmazzon semmilyen glutén tartalmú gabonátvagy abból készült összetevőt (pl.: tönkölybúza, búza, rozs, árpa, zab, illetve hibridizált fajtáik).
Mit fogyasszunk gabona helyett?
- A glutént tartalmazó gabonák helyettesítésére használható a rizs, burgonya, kukorica, szója, bab, szezámmag, guar, lupin, teff, sárgaborsó, manióka, agar-agar, csillagfürt, tápióka. Valamint a cirok, köles, hajdina, quinoa, amarant, illetve minden gluténmentes élelmiszer. Búzaliszt helyett fogyaszthatunk rizs-, köles -, hajdina-, bab-, kukorica-, szója-, sárgaborsó-, és szezámmag lisztet.
- Bátran lehet fogyasztani a húsokat, elsősorban sovány csirke- és pulykahúst, halakat, sovány sertéshúst. Panírozáshoz is alkalmazhatjuk a fentebb említett liszteket, és gluténmentes morzsát.
- A tojás és a zsiradékok is fogyaszthatók, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei szerint, de a növényi eredetű zsiradékokat érdemes előnyben részesíteni.
- Kiemelten fontos a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezen élelmiszerek biztosítani tudják a szervezet vitamin és ásványi anyag ellátását is, ám hiányállapot esetén szükség lehet a D-vitamin, továbbá a vas és a kalcium étrendkiegészítőkkel történő pótlására is.
- Kiváló ropogtatnivalók a rizs- és kukoricapelyhek, puffasztott rizsszeletek, olajos magvak. Fogyaszthatókpl. gluténmentes lisztből készült ostyák, kekszek, sütemények vagy glutént nem tartalmazó pl. cukorkák.
- Fűszerezésre a száraz és a zöld fűszernövények alkalmasak.
- Az italok közül ajánlott a csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek, üdítőitalok, teák, gyógyteák, valódi kakaó, és a babkávé.
Sok információ található a glutenerzekeny.hu oldalon.
Kapcsolódó cikkek:
