A zsenge zöldborsó

A háziasszonyok a rohanó hétköznapokban előszeretettel választják az egész évben kapható zacskós vagy konzerv formáját, s egyre kevesebben tudják, hogy a tavaszi ültetésű zsenge zöldborsó igazi szezonja júniusra esik, másodvetésből és -érésből pedig szeptemberben kerül piacra.

Fajtái:
Kifejtő? Velő? Cukor? A borsónak három étkezési alfaja ismert:
A kifejtőborsó gömbölyded magja éretten is sima, telt. Bár frissen kellemes, édességét és frissességét hamar elveszti. Inkább szárításra, hántolásra (sárgaborsó) használják.
A velőborsó magja szögletes, ráncos, édesebb. Mivel a cukortartalom lassabban alakul keményítővé, tovább zsenge marad. Víztartalma magasabb.
A cukorborsó kevésbé ismert. Laposabb hüvelye kevesebb, és kisebb magvakat fejleszt. A hüvely belsejéről hiányzik a pergamenszerű hártya, ezért a hüvely teljes egészében elfogyasztható.
Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?
Kemény, átlagos méretű, élénk, középzöld színű hüvelyeket keressünk. Kerüljük a víz- és egyéb foltos, síkos tapintású borsót. A túl nagy szemek gyakran keményítő ízűek.
A zöldborsó frissen fejtve, hűtőben 0 °C körül, nagyjából egy hétig jól tárolható, csak arra kell figyelni, hogy ne fülledjen be, ezért inkább megfelelő edényben tartsuk, ne pedig zacskóban. Remekül tartósítható házilag is előfőzéssel, majd mélyhűtéssel vagy sós lében hőkezeléssel.
Hogyan használjuk fel?
Nem érdemes sokáig főzni, egy idő után a szemek ismét keményedni kezdenek.
Felhasználhatjuk salátába, olajon dinsztelve gombával, hagymával, fokhagymával. Íze jól illik a csirkéhez is.