A csicseriborsó nevéhez híven a bab és a borsó rokona. Őshazája Kis-Ázsia, ahol évezredek óta termesztik, de már az ókorban elterjedt a Mediterráneumban, majd Indiában, sőt Dél-Amerikában is.
Sikerének titka, hogy igen jól tűri a szárazságot, ezért a meleg és csapadékszegény vidékek egyik alapélelmiszere. A babnál vagy a borsónál kevesebbet terem, termésátlaga egy tonna alatt van hektáronként, igaz, ezt rendkívül száraz körülmények között és kezdetleges agrotechnikával művelve is hozza. Öntözéssel a termésátlag a többszörösére növelhető, de még így is elmarad a borsó vagy a bab mögött, ezért termesztése napjainkra Európában visszaszorult. Őshazájában és Indiában viszont az egyik fő élelmiszer- és takarmánynövény. A legnagyobb termesztők India, Pakisztán, Irán, Törökország, de nagy mennyiségben termesztik Afrikában és Ausztráliában is.
A csicseriborsó Magyarországon már régóta ismert. Az első írásos említése a XV. század elejéről való, de valószínűleg már a honfoglalók is ismerték. Hasonlóképpen használható, mint a borsó, magas fehérje- és szénhidrát-, valamint magnézium-, vas- és cinktartalma miatt nagyon kedvező étrendi hatású. Főzve, párolva főételnek vagy köretként fogyasztható, de a csicseriborsó az egyik legismertebb arab étel, a hummusz egyik alapanyaga is. Hazánkban régen megpörkölve, kávépótlóként használták, de sózva, pirítva rágcsálnivalónak sem utolsó. Lisztté őrölve kiváltható vele a búzaliszt, így a gluténérzékenyek számára készült ételekben is gyakran előfordul. Elkészítése a szárazbabhoz hasonló, vagyis főzés előtt egy nappal be kell áztatni (figyelve arra, hogy az áztatás során a duplájára fog dagadni), majd puhára főzni. Kapható konzerv formájában is, ez azonnal felhasználható.
A bioélelmiszerek növekvő népszerűségének köszönhetően a csicseriborsó kezd visszatérni a konyhába, hiszen kifejezetten ellenálló a károsítókkal szemben, ezért viszonylag egyszerűen lehet ökológiai módszerekkel termeszteni. Magja nem zsizsikesedik, így a száraz csicseriborsó sokáig tárolható.
Kapcsolódó tartalmak
Allergén az ételekben…
Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?
Tovább olvasom
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom