Ételtcsakokosan

A gyilkos krumplik támadása

2017. október 31.

A burgonya a világon mindenhol ismert és kedvelt élelmiszer. Talán nem is gondolnánk, hogy milyen rögös útja volt a sikerhez. Kalandjait véres áldozatok, tévhitek színesítették, mire elnyerte megérdemelt helyét az étkezőasztalon.

potatoes-1585060_640

A krumplit, magas tápértéke miatt már hat-nyolc ezer évvel ezelőtt is fogyasztották a dél-amerikai Andok hegységben, bár akkoriban még keserűbb volt az íze. Sőt, egyes elméletek szerint Chilében már tizenháromezer évvel ezelőtt termesztették.

Az elsők között az inkák fogyasztottak, akik nem csupán főzték, hanem szárították is, hogy akár évekig is elálljon. A növény fontosságát jelzi, hogy több száz krumpli típust tartottak számon, de még a burgonya főzési ideje is mértékegységgé vált. Érdekesség, hogy jósláshoz is használták: felástak egy tetszőleges burgonyaültetvényt, és ha páros számú gumó volt a föld alatt, akkor örültek, ha pedig páratlan, akkor rettegve várták a balszerencsét. Az inkák híresek voltak kegyetlen rituáléikról is, úgyhogy nem meglepő, hogy még a burgonyaistennőnek, Axomamának is megcsonkított áldozatokkal hódoltak.

Európai katasztrófa

Pizzaro társa, Gonzalo Jimenez de Quesada spanyol felfedező, volt az eső, aki burgonya gumót hozott Európába, a 16. században, de a növényt maga sem ismerte. A gumót így V. Sixtus pápa (1585-1590) kapta ajándékba, aki továbbküldte Mons kormányzójának, Sivrynek. Sivry viszont átadta a híres botanikusnak, Charles de L’Écluse-nek, latin nevén Clusiusnak, aki mohón csapott le rá. A Dél-Amerikából behozott krumpligumó, ami ma már egyébként alig hasonlít eredeti indián ősére, akkor még kicsi, kerek formájú volt, és kívül-belül zsenge, inkább egy fehér gyökér benyomását keltette, amit piros színű héj borított. A tudós 1588. január 26.-ára már el is készült a burgonya első növénytani rajzával, s a szarvasgombához való hasonlósága miatt a taratufi nevet adta neki.

A leggyorsabban Spanyol országban terjedt el, ahol csodás krumplis rántottát készítettek belőle. A spanyol matrózok odáig voltak érte, mert a fenséges íze mellett azt is felfedezték, hogy aki ilyet eszik, az, mint ma már tudjuk a magas C-vitamin tartalom miatt, nem lesz skorbutos.

Gondatlanságból elkövetett emberölési kísérlet

Érdekes módon az angolok, és mi magyarok fogadtuk el legkésőbb a burgonyát. Az angolok esetében ez elsősorban egy majdnem végzetes félreértésnek volt köszönhető.  Sir Walter Raleigh, aki készséggel egyengette a krumpli európai sikerének útját, puszta jóindulatból küldött I. Erzsébet királynőnek, illetve udvarának némi burgonyát. Az udvarias gesztus kis híján a királyi udvar életébe került, ugyanis a növény felhasználását, elkészítését nem ismerő udvari szakácsok nem a gumóját, hanem tudatlanságból a mérgező termését és levelét készítették el a nemeseknek, ezzel megbetegítve őket. Nem csoda, hogy ezek után sok időbe tellett, mire az angol előkelőségek újra bizalmat szavaztak ennek az ételnek. Az angolok annyira idegenkedtek tőle, hogy amikor VIII. Henrik megalapította az anglikán egyházát, a sussexi ifjak azt ordították teli torokból, hogy „Le a pápával meg a burgonyával!”

De ez az ízletes, C vitaminban gazdag zöldség nehezen terjedt el más európai országokban is. Ennek fő oka máshol is a tájékozatlanság volt. Az emberek először a zöldjét-virágját fogyasztották, és levest főztek belőle, ami ma már tudjuk, hogy a szolanin tartalma miatt mérgező. Az se járt jobban, aki nyersen ette, mert a burgonya keményítő-tartalma miatt gyomorgörcsben fetrengett tőle. Az értékes gumót viszont odalökték az állatoknak, amitől azok szépen gyarapodni kezdtek.

Tévhitek

A krumpli kezdeti balszerencséjét tetézte, hogy az olyan tévhitek terjedtek el Európa szerte, miszerint a krumpli leprát és szifiliszt okoz. Sőt, olyan vad elméletek is szárnyra kaptak, hogy ha egy várandós nő éjszaka burgonyát eszik, akkor a baba vízfejjel születik. A krumpli kezdeti elutasítottsága tragikus, hiszen több éhínség is elkerülhető lett volna a fogyasztásával, de a rettegő nép inkább belehalt az alultápláltságba, mintsem hogy a szájába vegye ezt a félreismert finomságot. A dolgok odáig fajultak, hogy az 1774-es porosz éhínség idején Nagy Frigyes király hiába küldött ingyen az embereknek krumplit, senki nem nyúlt hozzá a zsákokhoz. A király ezért elrendelte, hogy a katonái főzzék meg és erőszakkal tömjék a poroszokba az egyetlen elérhető táplálékot.

A hétéves háborúban (1756-1763) Antoine Augustin Parmentier botanikus-gyógyszerész porosz fogságba esett, ahol szintén krumplit etettek vele. Hamar rájött, hogy finom és egészséges, ezért tudományos művet írt róla, és meggyőzte a francia éhínség alatt XVI. Lajost, hogy rendelje el a burgonyaevést.

A „városi legenda”

A burgonya elterjedésének toposza több formában létezik. Több nemzettel és uralkodóval is ismert a történet, miszerint:

Francia verzió:

Mivel XVI. Lajos, a francia király sem járt sikerrel a burgonya népszerűsítésében, cselhez folyamodott: látványosan őriztette a burgonyaföldeket a katonákkal, hogy az éhező népet arra sarkallja, hogy ellopják a termést, a csel bevált.

Magyar verzió:

Mária Terézia, aki nem tudta rávenni a magyarokat, hogy krumplit egyenek, cselhez folyamodott. Egyenesen megtiltotta a magyar alattvalóinak, hogy a földjükön burgonyát termesszenek, saját magyar birtokait viszont televettette vele. A trükk bevált, mert bár a királyi földeket katonák őrizték, magyaros virtus lett lopkodni a királynő burgonyáját. Az őrök persze nem fogtak el senkit, mert parancsba volt adva, hogy tegyenek úgy, mintha nem vennék észre a tolvajokat.

De ugyanez a történet fellelhető Oroszországi helyszínnel, oroszokkal is.

Magyarország

A magyarok még akkor is visszautasították a burgonyát, amikor a Magyarországon élő olaszok és németek már javában fogyasztották. Az egyik krónika szerint Budán 2 protestáns prédikátort azért tartóztattak le, mert burgonyát találtak a tarisznyájukban. Amikor később eljutott hozzánk is a híre, hogy az új zöldségnek csak a föld feletti zöldje a mérgező, a gumója viszont kiváló, akkor meg sváb töknek kezdte csúfolni a magyar, és mivel semmi sem kellett, ami német, csak azért se kultiválta.

Aztán mikor több országban is felismerték, hogy az emberek tájékozatlanságból és tévhitek alapján utósítják el a krumplit, megkezdődött a felvilágosítás, melynek közvetítője az egyház volt. Az emberek a papok tanácsára, és iránymutatása szerint a gumójából kezdtek ételeket készíteni, és a burgonya pár évtized alatt meghódította Európát.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Mi kell ahhoz, hogy?…

eteltcsakokosan

Nagyító alatt a jelölés, avagy mit nézzünk a dobozon

eteltcsakokosan

A burgonya önmagában is lehet főétel

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató