Jogosan panaszkodnak gyermekeink az iskolai kosztra?
A NÉBIH átfogó gyermekétkeztetési vizsgálata erre keresi a választ. A hivatal gyermekétkeztetési ellenőrzéseinek eddigi tapasztalatai alapján a pazarlás egyik fő oka az érzékszervileg nem megfelelő ételek elutasítása, hulladékká válása. A fogyasztók az élelmiszereket elsősorban az érzékszervi tulajdonságaik, azaz a színük, illatuk, állaguk és ízük alapján tudják megítélni. Nincs ez másként az iskolában, óvodában sem, ahol a gyermekek kiszolgáltatott helyzetüknél fogva érdekeiket nem tudják érvényesíteni.
Ha a gyermek nem fogyasztja el az ételt, mit sem számít, hogy hangzatos névvel látták el az étlapon, hogy mind benne voltak azok a kiszámított tápanyagok és vitaminok, amelyekre a kisgyermeknek életkora alapján szüksége van! És hiába volt az étel biztonságos, a költséges szolgáltatás nem érte el célját, az ételből hulladék lett, a gyermek pedig éhes maradt. Mindez pazarlás, és a hulladék kezelése – azon túl, hogy jelentős környezetterhelést okoz – jelentős költséggel is jár. Az is megfigyelhető, hogy a fent említett problémák miatt egyre fiatalabb korcsoportok (alsó tagozatosok) esnek ki a közétkeztetésből. Ezen a kialakult helyzeten kellene változtatni.
HÁTTÉR
Az elmúlt években átalakult a közétkeztetés szerkezete és ellátó rendszere. A helyi kiskonyhai ellátást felváltotta a távoli helyekről, több ezres adagban megfőzött ételek helyszínre szállítása. Ezzel eltávolodott, elveszett a személyes kapcsolat az étel készítői és a fogyasztók között. A fogyasztók sokszor jogos észrevételeiket, a felszolgált ételekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikáikat az ételek készítőinek már közvetlenül nem tudják átadni, így a hatóságok felé továbbítják jelzéseiket. Mivel az utóbbi időben megszaporodtak a gyermek-közétkeztetésben kiszolgált ételek minőségét kifogásoló bejelentések, panaszok, a NÉBIH és a Megyei Kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeletét ellátó igazgatóságai 2013. január közepén megindították és folyamatosan végzik a gyermek-közétkeztetésből származó ételek (ebédre kiadott készételek) érzékszervi vizsgálatát.
VIZSGÁLAT
A NÉBIH érzékszervi vizsgálatra akkreditált laboratóriumai (Budapest, Veszprém, Kecskemét) mostanáig 181 ebédre feltálalt menü értékelését végezték el, ami közel 700 étel vizsgálatát és 35000 fogyasztó, kisgyermek érintettségét jelenti. A szúrópróbaszerűen kiválasztott – illetve konkrét panaszok esetén vizsgálat alá vont – intézmények köre a bölcsődéktől a középiskolákig terjed, az eddigi mintavételek az ország jelentős területét lefedik (Budapest és 15 megye). Az érzékszervi vizsgálat már a tálalás pillanatától megkezdődik, a mintát vevő élelmiszerbiztonsági szakember fotót készít a kiválasztott intézményben szokásos módon kitálalt ételekről, a fogyasztó, a kisgyermekek látószögéből. Ezután az étel még annak lejárati idején belül bekerül a laboratóriumba. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy mi szerepelt az étlapon, azaz a fogyasztónak szóló tájékoztatásban és mi került a valóságban a tányérba – például: a sonkás tészta sonkát tartalmazott-e? A sajt valóban sajt volt-e? A túró rudi túróból készült-e – és így tovább. A laboratóriumba érkező ételeket azonnal megvizsgálják és értékelik azt. A vizsgálatot végző szakemberek egymástól elkülönítve, egymás véleményét nem befolyásolva, az MSZ ISO 6658:2007 szabvány 5.4. szakaszában megfogalmazott szavak, mondatok felhasználásával írják le az ételek tulajdonságait (külső megjelenés, állomány, illat, íz). Az értékelt ételsor ötös skálán elhelyezkedő minősítést kap: kiválóan megfelelt, átlag feletti, átlagos, átlag alatti, nem megfelelő.
EREDMÉNYEK
Az eddig megvizsgált és minősített ételek százalékos megoszlását az alábbi ábra mutatja be.
Átlag alatti minősítést a túlfőtt zöldségek és tészták, a nem harmonikus és nem jellemző íz-és illat-hatás, a rágós húsok, a nem kellemes állagú darált húsok esetében, a nem megfelelő minősítést pedig például dohos, föld ízű köret, illetve csontszilánkot tartalmazó étel esetében alkalmaztak. Ahol átlag alatti eredményeket kaptak, a vizsgálatot megismételik, miközben az ország egyre több pontjáról további újabb minták kerülnek a laboratóriumokba. Mindezzel a NÉBIH nagyobb odafigyelésre serkenti az étkeztető vállalkozásokat, a szülőket, a pedagógusokat és mindazokat, akik az étkeztetést a gyermekek nevében megrendelik, akik a gyermekek étkeztetésében közreműködnek. Éppen ezért a NÉBIH honlapjára folyamatosan felkerülnek a vizsgálati eredmények, az ételek fotója, továbbá az ételek összetevői (www.nebih.gov.hu). Az összetevők vizsgálata során sajnos találtak édesítőszerrel készített ételeket (gyümölcslevest, savanyúságot), s ez különösképpen gyerekek esetében nem lehet alternatíva a cukorhasználat csökkentésére. A vizsgálatoknak nem célja az ételsorok összeállításának, és a készételek tápanyag tartalmának, (energia, fehérje stb.) értékelése, de nem cél a közétkeztetést nyújtó vállalkozások rangsorolása sem. A nem megfelelő eredményeket pedig nem követi bírságolás, a tapasztalatok alapján csupán a nyilvánosságra hozatallal is elérhető lényeges javulás. Az étkeztetők körében az eredmények nyilvánosságra hozatala meglepetést okozott. Akik megértették a célt, változtattak, és az eddigi beltartalmi és biztonsági megfelelőség mellé az érzékszervi meg felelősséget is megfogalmazták, igyekeznek teljesíteni azt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők, a pedagógusok és a minőségi étkeztetést biztosító étkeztető vállalkozások örömmel fogadták a NÉBIH kezdeményezését. A honlapon megjelent első eredmények óta további szülői megkeresések, bejelentések érkeznek folyamatosan, az ország több pontjáról, további helyszínekre irányítva a figyelmet. A vizsgálatok tehát tovább folynak, a szülői bejelentéseket kivizsgálják és az eredményeket a honlapon rendszeresen közzéteszik.
Forrás: NÉBIH
