Egészséges táplálkozás gyermekkorban

Hazánkban – korcsoportonként némileg eltérően – körülbelül minden 5. gyermek túlsúlyos vagy elhízott.  A gyermekek esetében – az eltérő testarányok miatt – a testtömegindex (BMI) számolása önmagában nem elegendő a tápláltsági állapot meghatározására, ettől összetettebb módszerekre van szükség, amelyet szükség szerint egészségügyi szakember tud elvégezni.

A felnőttkori túlsúly, illetve elhízás aránya a lakosság körében ennek mintegy háromszorosa (kb. 60%), ám szoros összefüggés van e kettő előfordulása között. Egy túlsúlyos tinédzser ugyanis 80%-os valószínűséggel lesz túlsúlyos (vagy elhízott) felnőtt, ezért is nagyon fontos már gyermek-, illetve a tinédzser korban kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat.
A különböző életkorokra jellemző sajátosságok miatt azonban a táplálkozással, életmóddal kapcsolatos nehézségek, problémák lényegesen eltérnek egymástól. Míg kisgyermekeknél az új ételek elfogadása jelenti a legnagyobb kihívást a szülők számára, addig az iskoláskorúaknál és a tinédzsereknél a túlzott energiabevitel következtében kialakuló túlsúly, elhízás okozza a nagyobb problémát. A középiskolás korosztálynál már lényeges hatással van az internet és a közösségi média a gyermekek táplálkozási szokásaira, így gyakran kezdenek különböző „divatdiéták” szerint étkezni, amely a még mindig fejlődésben lévő szervezet számára káros lehet.
A gyermekkori elhízás következményei
A gyermekkori elhízás sajnos nem csak gyermekkorban okozhat betegségeket, de amennyiben időben nem történik változás a gyermek életmódjában, a felnőttkort is érintő krónikus betegségek kialakulását is előidézheti. Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések, az inzulinrezisztencia és az ebből kialakuló 2-es típusú cukorbetegség, mozgásszervi rendellenességek, de ide tartoznak egyes daganatos megbetegedések is (emlő- és vastagbéldaganat). (WHO, 2017.)
Bár minden étkezés fontos, de a reggelit mégis ki kell emelnünk, mert ez bizony a reggeli rohanásban gyakran kimarad, és elengedhetetlen ahhoz, hogy délelőtt a gyermeknek elegendő energiája legyen, valamint megfelelően tudjon koncentrálni.
Érdemes előre csomagolni tízórait/uzsonnát (amennyiben nem az iskolában étkezik a gyermek), mert ha rá bízzuk, hogy ő vegye meg magának, nagyobb eséllyel fog cukros üdítőt, édességet, chipset stb. fogyasztani.
A gyermekeknél különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű szénhidrátot vigyenek be minden nap, hiszen fejlődésükhöz, fizikai aktivitásukhoz a szénhidrátok fogják biztosítani az energiát, amelyet elosztva, legalább napi 3 alkalommal javasolt fogyasztani. A szénhidrátot azonban nem mindegy, hogy milyen formában fogyasztja el gyermekünk. Javasolt a teljes kiőrlésű gabonaféléket, és ezekből készült pékárukat előnyben részesíteni, de legalább naponta egyszer szerepeljenek a gyermek étrendjében. Ilyenek például a zabpehely, zabpehely alapú müzli, barnarizs, Graham-kenyér.

A jó minőségű, jól hasznosuló fehérjék is fontosak a fejlődő szervezetnek, amelyeket sovány húsokkal, halakkal, tejtermékekkel, tojással tudunk fedezni. Lehetőleg minden főétkezés (reggeli – ebéd – vacsora) tartalmazza ezek közül valamelyiket! Napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása javasolt a megfelelő kalciumbevitel miatt.
A folyadékbevitelre külön figyelmeztessük, amit ha lehet, vízzel fedezzen, illetve csomagoljunk neki gyümölcsöket, zöldségeket is, hiszen ezzel nemcsak a megfelelő vitamin-, ásványianyag- és rostbevitelhez járulunk hozzá, de magas víztartalmuk lévén a folyadékbevitelhez is. A gyermekek folyadékigénye életkortól, testsúlytól, évszaktól, fizikai aktivitástól és még számos tényezőtől függ, általánosságban 6-8 pohár (kisgyermekek esetén 150 ml/pohár, nagyobbaknál 250-300 ml/pohár) folyadék fogyasztása javasolt naponta.
Naponta zöldségből és gyümölcsből legalább 4 adagot (1 adag = 80–150 g kortól és zöldség-, gyümölcstípustól függően) javasolt fogyasztani, amelyből 1 adag (150 ml) lehet 100%-os gyümölcslé vagy smoothie. A zöldségek közül különösen értékesek tápanyagtartalom szempontjából a piros, narancssárga és sötétzöld színűek, mint például a paradicsom, a sárgarépa és a brokkoli.

Fogyókúráztassuk-e gyermekünket?
A kérdésre a válasz egyszerű: NE! A gyermekek táplálkozását, életmódját legnagyobb mértékben a szülői minta befolyásolja, ezért legtöbbet azzal tehetünk gyermekünk egészsége érdekében, ha mi is odafigyelünk életmódunkra. A fogyókúrázó gyermekek jó részénél viszont egyáltalán nem indokolt a testsúly csökkentése, ezért ennek eldöntésében hallgassunk a szakemberekre (gyermekorvos, védőnő, dietetikus). Amennyiben a gyermek túlsúlyát és annak mértékét szakember állapítja meg, kérjük az ő tanácsát, és csak ezt követően változtassunk gyermekünk étrendjén!
A család hatása a gyermek későbbi étkezési szokásait is alapvetően meghatározza. Például, hogy megeszünk-e mindent a tányérról, desszerttel fejezzük-e be az étkezést, mennyire sózzuk meg az ételeket, de még az étkezési ritmusunk is gyermekként az étkező asztalnál alakul ki.  Ehhez nagyon fontos, hogy hetente legalább néhány alkalommal együtt üljön le a család az asztalhoz, és törekedjünk arra, hogy minél egészségesebb, változatos ételekkel kínáljuk gyermekünket! Ekkor viszont engedjük, hogy a gyermek saját maga döntse el, hogy miből, mennyit szeretne enni, ne erőltessünk semmit, ugyanis mind az erőltetés, mind pedig a tiltás a későbbi túlsúly kialakulásának kockázatát növeli.