Ételtcsakokosan

Szigorítás után jobb lesz a minőség

2016. december 9.

A Magyar Élelmiszerkönyvben változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekkel találkozzanak az élelmiszerüzletekben.
Húskészítmények
bread-257148_640A megújított előírás 2016. július 21-től hatályba lépett, de alkalmazását csak egy év átmeneti időszak után kell megkövetelni. A módosításoknak köszönhetően javulni fog a minőség és nő a húskészítmények hústartalma. A virsli és a párizsi minimum hústartalma például 40-ről 51 százalékra emelkedett.
A szabályozás szigorúbb követelményeket határoz meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával kapcsolatban. Tilos az MSM használata az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz, egyes termékeknél pedig meghatározták az MSM mennyiségét (párizsiban, krinolinban, szafaládéban, virsliben, Zala felvágottban, nyári turista felvágottban, csemege debreceniben a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%).
Sok termék – például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász – esetében csökkent a sótartalom. A húskészítmény nevében fel kell tüntetni az adott állatfaj nevét, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 70%-a abból az állatfajbó származik, különösen a sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba elnevezést. Ezentúl nem lehet parasztsonkának nevezni az olyan terméket, amelynek az érlelése nem tartott legalább 30 napig. A parasztkolbászba továbbá mostantól kötelező kizárólag sertés-, marhahúst, szalonna-alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárított hústerméket tenni.
Sütőipari termékek
food-1823197_640Az új előírás megjelenése októberben várható, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a szakemberek minden termékcsoportnál (pl. kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, a leveles tésztából készült finom pékáruk) pontosították a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Az összetevők közé bekerültek az úgynevezett álgabonák (ilyen pl. a hajdina és az amaránt). Több kenyércsoportnál szigorították a lisztkeverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60%-ban rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15%-ról minimum 30%-ra emelték a rozsliszt arányát. Továbbá számos új kenyértípus is levédésre került, mint pl. Graham-kenyér, teljes kiőrlésű kenyér.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Mi kell ahhoz, hogy?…

eteltcsakokosan

Tojásfejtés természetesen

eteltcsakokosan

Felnőttek folyadékszükséglete

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató