Mint kiderül a szövegből, a görögdinnye valójában egy tökféle növény, és mint ilyen, bár gyümölcsnek tartjuk és gyümölcsként fogyasztjuk, valójában zöldségféle. Ez bár termeléstechnikai szempontból létfontosságú tény, a dinnye fogyasztásának élvezetét egyáltalán nem befolyásolja.
- A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék családjába (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, tökkel és cukkíni-vel együtt. Egyéves, egylaki, földön kúszó szárú növény. Szárai vékonyak, szögletesek és barázdásak, 1,5–5 méter hosszúak. Melegigényes, fagyérzékeny növény, az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Rendkívül erős, fejlett gyökérrendszere van, az 1–3 méter hosszú gyökerek addig kúsznak a földben, ameddig vizet nem találnak.
- Az étkezési célra termesztett dinnyének több mint ötszáz fajtája ismeretes. A héját tekintve zöld: egyszínű vagy csíkos, de létezik fekete héjú (densukedinnye) is, amely a világ legdrágább dinnyefajtája. Formája szerint lehet gömbölyű, hosszúkás és kocka alakú. Az utóbbit japán kutatók nemesítették ki, hogy a dinnyék ne guruljanak el, s kisebb helyen elférjenek. A görögdinnye hagyományosan piros belű, azonban egyre nagyobb teret hódít asárga húsú fajta is.
- Hazánkban a kedvező éghajlat következtében az egész országban termesztik. A fő termőtájak közé tartozik Békés, Heves, Szabolcs, Baranya és a Jászság. Az ízletes hazai görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon. A májusban kapható dinnye általában külföldről, Görög-, Török- és Spanyolországból származik.
- A görögdinnye eredetét tekintve valószínűleg Afrikából került hozzánk, szanszkrit neve chaya-pula. Egy egyiptomi hieroglifa már ötezer évvel ezelőtt megemlít egy görögdinnyeszüretet. A fáraók mint élelmet vitték magukkal a túlvilági utazásukhoz. Egyiptomból a dinnyemagvak a mediterrán országokba kerültek. A IX. században Indiába, míg a X. században Kínába jutott el, s a XIII. században megjelent Dél-Európában is. A Kalahári-sivatagban manapság is élnek rokonai, amelyek értékes vízforrások az ott élő állatoknak. Többek között vannak keserű és savanyú változatok is, amelyek nem jutottak el Európába.
- A görögdinnye 100 grammjában 29 kcal-t, 6,5 gramm szénhidrátot találunk, amely gyorsan felszívódó gyümölcscukor és szőlőcukor. Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelendő: 40 μg B1-vitamint, 20 μg B2-vitamint, 0,70 mg pantoténsavat, 2,2 μg folsavat,4,9 mg nátriumot, 147 mg káliumot és 15 mg magnéziumot tartalmaz. 91,5%-os víztartalmának köszönhetően jó szomjoltó a nyári melegben, s teltségérzetet okozó voltamiatt jól beilleszthető a fogyókúrába.
- A vércukorszintre gyakorolt hatása a következőképpen alakul: glikémiás indexe (GI) nagy, 72 (100 gramm), ám a glikémiás terhelése (GL) az elfogyasztott szénhidrátmenynyiséget is figyelembe véve (GL = GI × szénhidrátmeny-nyiség [g]) viszonylag kicsi.
- A gyümölcshús piros színét karotinoid festékanyagainak, különösen a likopinnak köszönheti. A likopin számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegség megelőzésében igen fontos szerepet játszik. A gyümölcsben levő víz hozzájárul a vese és a húgyhólyag átmosásához, valamint a székrekedés megszüntetéséhez. A görögdinnye a szoptatós anyukák tejtermelődését is pozitívan befolyásolhatja. Mivel könnyen emészthető, jól felszívódó gyümölcs, lábadozó betegeknek is ajánlott.
- A parlagfűre allergiásoknak nem ajánlott a fogyasztása az esetleges keresztallergia miatt. A cukorbetegek a görögdinnye szénhidráttartalmának beszámításával kis mennyiségben, míg az akut glomerulonefritiszben, nefrózis szindrómában, valamint krónikus veseelégtelenségben szenvedők kálium- és víztartalmának beszámításával fogyaszthatják.
- Vásárláskor kopogtatással ellenőrizzük a dinnye érettségét. Az érett dinnye hangja tompán kongó, s a kacsrész száraz. A görögdinnye behűtve finom, lehetőleg 10–13 Celsius-fokon tároljuk. Ideális párás pincében tartani, ám ha erre nincs lehetőségünk, a hűtőszekrényben ne kerüljön a mélyhűtő közelébe, ahol 7 Celsius-fok alá hűlhet, mert a gyümölcshúsa és az íze is károsodhat. A félbevágott dinnyét, illetve a dinnyeszeleteket mindig fedjük leátlátszó fóliával, s egy-két nap alatt együk meg.
- A görögdinnye nyersen fogyasztva frissítő hatású, de gyümölcssalátának és bólénak is kiváló alapanyaga. Felkockázva uborkával, paradicsommal, paprikával és olívaolajjal ízletes saláta készülhet belőle. A kievett dinnyehéjakat meghámozva cukorszirupban befőttként is eltehetjük, de akár lekvár is készülhet belőle.
Forrás: Új DIÉTA 2011/3-4
