Ételtcsakokosan

10 dolog… amit a görögdinnyéről tudni kell

2017. július 3.

Mint kiderül a szövegből, a görögdinnye valójában egy tökféle növény, és mint ilyen, bár gyümölcsnek tartjuk és gyümölcsként fogyasztjuk, valójában zöldségféle. Ez bár termeléstechnikai szempontból létfontosságú tény, a dinnye fogyasztásának élvezetét egyáltalán nem befolyásolja.

melon-1537270_640

  1. A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék családjába (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, tökkel és cukkíni-vel együtt. Egyéves, egylaki, földön kúszó szárú növény. Szárai vékonyak, szögletesek és barázdásak, 1,5–5 méter hosszúak. Melegigényes, fagyérzékeny növény, az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Rendkívül erős, fejlett gyökérrendszere van, az 1–3 méter hosszú gyökerek addig kúsznak a földben, ameddig vizet nem találnak.
  1. Az étkezési célra termesztett dinnyének több mint ötszáz fajtája ismeretes. A héját tekintve zöld: egyszínű vagy csíkos, de létezik fekete héjú (densukedinnye) is, amely a világ legdrágább dinnyefajtája. Formája szerint lehet gömbölyű, hosszúkás és kocka alakú. Az utóbbit japán kutatók nemesítették ki, hogy a dinnyék ne guruljanak el, s kisebb helyen elférjenek. A görögdinnye hagyományosan piros belű, azonban egyre nagyobb teret hódít asárga húsú fajta is.
  1. Hazánkban a kedvező éghajlat következtében az egész országban termesztik. A fő termőtájak közé tartozik Békés, Heves, Szabolcs, Baranya és a Jászság. Az ízletes hazai görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon. A májusban kapható dinnye általában külföldről, Görög-, Török- és Spanyolországból származik.
  1. A görögdinnye eredetét tekintve valószínűleg Afrikából került hozzánk, szanszkrit neve chaya-pula. Egy egyiptomi hieroglifa már ötezer évvel ezelőtt megemlít egy görögdinnyeszüretet. A fáraók mint élelmet vitték magukkal a túlvilági utazásukhoz. Egyiptomból a dinnyemagvak a mediterrán országokba kerültek. A IX. században Indiába, míg a X. században Kínába jutott el, s a XIII. században megjelent Dél-Európában is. A Kalahári-sivatagban manapság is élnek rokonai, amelyek értékes vízforrások az ott élő állatoknak. Többek között vannak keserű és savanyú változatok is, amelyek nem jutottak el Európába.
  1. A görögdinnye 100 grammjában 29 kcal-t, 6,5 gramm szénhidrátot találunk, amely gyorsan felszívódó gyümölcscukor és szőlőcukor. Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelendő: 40 μg B1-vitamint, 20 μg B2-vitamint, 0,70 mg pantoténsavat, 2,2 μg folsavat,4,9 mg nátriumot, 147 mg káliumot és 15 mg magnéziumot tartalmaz. 91,5%-os víztartalmának köszönhetően jó szomjoltó a nyári melegben, s teltségérzetet okozó voltamiatt jól beilleszthető a fogyókúrába.
  1. A vércukorszintre gyakorolt hatása a következőképpen alakul: glikémiás indexe (GI) nagy, 72 (100 gramm), ám a glikémiás terhelése (GL) az elfogyasztott szénhidrátmenynyiséget is figyelembe véve (GL = GI × szénhidrátmeny-nyiség [g]) viszonylag kicsi.
  1. A gyümölcshús piros színét karotinoid festékanyagainak, különösen a likopinnak köszönheti. A likopin számos szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegség megelőzésében igen fontos szerepet játszik. A gyümölcsben levő víz hozzájárul a vese és a húgyhólyag átmosásához, valamint a székrekedés megszüntetéséhez. A görögdinnye a szoptatós anyukák tejtermelődését is pozitívan befolyásolhatja. Mivel könnyen emészthető, jól felszívódó gyümölcs, lábadozó betegeknek is ajánlott.
  1. A parlagfűre allergiásoknak nem ajánlott a fogyasztása az esetleges keresztallergia miatt. A cukorbetegek a görögdinnye szénhidráttartalmának beszámításával kis mennyiségben, míg az akut glomerulonefritiszben, nefrózis szindrómában, valamint krónikus veseelégtelenségben szenvedők kálium- és víztartalmának beszámításával fogyaszthatják.
  1. Vásárláskor kopogtatással ellenőrizzük a dinnye érettségét. Az érett dinnye hangja tompán kongó, s a kacsrész száraz. A görögdinnye behűtve finom, lehetőleg 10–13 Celsius-fokon tároljuk. Ideális párás pincében tartani, ám ha erre nincs lehetőségünk, a hűtőszekrényben ne kerüljön a mélyhűtő közelébe, ahol 7 Celsius-fok alá hűlhet, mert a gyümölcshúsa és az íze is károsodhat. A félbevágott dinnyét, illetve a dinnyeszeleteket mindig fedjük leátlátszó fóliával, s egy-két nap alatt együk meg.
  1. A görögdinnye nyersen fogyasztva frissítő hatású, de gyümölcssalátának és bólénak is kiváló alapanyaga. Felkockázva uborkával, paradicsommal, paprikával és olívaolajjal ízletes saláta készülhet belőle. A kievett dinnyehéjakat meghámozva cukorszirupban befőttként is eltehetjük, de akár lekvár is készülhet belőle.

Forrás: Új DIÉTA 2011/3-4

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Okozhat gondot?…

eteltcsakokosan

Szilva az ősz üdvöskéje

eteltcsakokosan

Másképp süsd!

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató