Ételtcsakokosan

Szigorítás után jobb lesz a minőség

2016. december 9.

A Magyar Élelmiszerkönyvben változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekkel találkozzanak az élelmiszerüzletekben.
Húskészítmények
bread-257148_640A megújított előírás 2016. július 21-től hatályba lépett, de alkalmazását csak egy év átmeneti időszak után kell megkövetelni. A módosításoknak köszönhetően javulni fog a minőség és nő a húskészítmények hústartalma. A virsli és a párizsi minimum hústartalma például 40-ről 51 százalékra emelkedett.
A szabályozás szigorúbb követelményeket határoz meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával kapcsolatban. Tilos az MSM használata az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz, egyes termékeknél pedig meghatározták az MSM mennyiségét (párizsiban, krinolinban, szafaládéban, virsliben, Zala felvágottban, nyári turista felvágottban, csemege debreceniben a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%).
Sok termék – például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász – esetében csökkent a sótartalom. A húskészítmény nevében fel kell tüntetni az adott állatfaj nevét, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 70%-a abból az állatfajbó származik, különösen a sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba elnevezést. Ezentúl nem lehet parasztsonkának nevezni az olyan terméket, amelynek az érlelése nem tartott legalább 30 napig. A parasztkolbászba továbbá mostantól kötelező kizárólag sertés-, marhahúst, szalonna-alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárított hústerméket tenni.
Sütőipari termékek
food-1823197_640Az új előírás megjelenése októberben várható, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a szakemberek minden termékcsoportnál (pl. kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, a leveles tésztából készült finom pékáruk) pontosították a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Az összetevők közé bekerültek az úgynevezett álgabonák (ilyen pl. a hajdina és az amaránt). Több kenyércsoportnál szigorították a lisztkeverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60%-ban rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15%-ról minimum 30%-ra emelték a rozsliszt arányát. Továbbá számos új kenyértípus is levédésre került, mint pl. Graham-kenyér, teljes kiőrlésű kenyér.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Már most gondoljunk a télre!

eteltcsakokosan

Padlizsán

eteltcsakokosan

GMO mentes vagy sem?…

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató