A sóska után itt a spenót! A gyerekek körében a világhírét Popeye hozta meg, hiszen a matróz egy konzerv spenót elfogyasztásától lett erős és győzte le ellenfeleit.
A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos, valószínűleg Perzsiából származik és innen vitték a mórok Spanyolországba. Népszerűsége Franciaországból a 16. században, Medici Katalin udvarából indult és Magyarországra is korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
A spenót vitmainokat, oxálsavat és nitrátokat, valamint talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani!
Csecsemőknek inkább más zöldséget adjunk!
Termesztése
A spenót a legkorábbi friss zöldség és a legegyszerűbben termeszthető is. A legtöbben kora tavasszal vetik el a spenót magját. Bár kevesen tudják, hogy ha szeptemberben szórják ki és fólia alatt tartják, akkor már februárban saját spenótot ehetnek.
A magvak már 4 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra. Gyomlálást és kapálást, napsütést valamint kevés vizet igényel (a tavaszi talaj elég nedvességet tartalmaz). A szabadban termelt spenót idénye is befejeződik április végére, akkorra a növény már magszárat fejleszt és a levelei már nem használhatóak, viszont vetőmagnak meghagyhatunk pár erős szárat.
Vásárlása
A boltokban az év minden napján lehet fagyasztott spenótot kapni natúr formában vagy ízesítve. Ezek a termékek – ha nincs saját a fagyasztóban – alkalmasak a szezonon kívüli fogyasztásra, de tavasszal (április-május) vegyünk piacon.
Figyeljük a leveleket, frissek és ne fonnyadtak legyenek, nyelük/száruk pedig ropogós.
Tárolása
A friss levél nem tárolható sokáig, így vagy nyersen, vagy felhasználás után fagyasszuk le. Szárítani nem érdemes.
Felhasználása
A spenótot általában főzve, főzeléknek készítjük. Viszont próbálkozhatunk új felhasználási lehetőségekkel, így például húsételek köreteként vagy salátának is elkészíthetjük.
Spenótos pesto
Hozzávalók
- 25 dkg friss spenót
- 2 ek olívaolaj
- 1 csokor bazsalikom
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 dl zöldségalaplé
- 1 marék mandula, dió vagy fenyőmag
- só, bors és szerecsendió ízlés szerint
Tálaláshoz
- tetszőleges formájú tészta
- 30 dkg parmezán sajt
Elkészítése
A spenótleveleket és a bazsalikomot alaposan megmossuk és lecsepegtetjük. Majd a két fajta levelet egy serpenyőbe tépkedjük, kevés étolajon hagyjuk, hogy összeessenek, rányomjuk a fokhagymagerezdeket. Sózzuk és borsozzuk, kevés szerecsendiót is frissen ráreszelünk. Felöntjük a zöldségalaplével és beleszúrjuk a magot, ami van otthon. Botturmix segítségével vagy turmixba öntve pépesítjük, hogy krémes legyen, önthetünk bele még zöldségalaplét.
A tésztát kifőzzük, beleforgatjuk egy nagy adag pestóba, úgy, hogy mindenhol beterítse és parmezánnal megszórjuk.
Tipp pestó mártáshoz a hosszabb és lapos fajta tészták pl. spagetti, linguini, fettuccini alkalmas, mert a folyadék és az olaj megtapad a felületükön.
Fotó: i.livescience.com, simplyscratch.com