Ételtcsakokosan

Édesítőszerek – 1.rész

2017. december 6.

Tudta, hogy a Diabétesz Világnap és egyben a cukorbetegség nemzetközi jelképe egy kék kör, ami a cukorbetegek és az őket összefogó szervezetek közösségét is szimbolizálja (1)?
 
Az édesítőszerek között az aszpartám az egyik legalaposabban vizsgált élelmiszer adalékanyag? Az 1984 óta engedélyezett édesítő biztonságosságát legutóbb 2013-ban – az újraértékelését követően – erősítette meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) (2).
Fotolia_142233899_Subscription_Monthly_XXL-l (Copy)
 
Élelmiszer-Adalékanyag Szakértői Bizottsága (FAO/WHO JECFA). 2013-ban megtörtént az aszpartám újraértékelése, míg a többi édesítőszert 2020 végéig kell újraértékelni. Az adalékok tudományos értékelése, kockázatbecslése során az említett szervezetek meghatározzák a termékre vonatkozó napi elfogadható beviteli értéket, ismertebb nevén az ADI értéket1. Az ADI-t több állatkísérlet és toxikológiai vizsgálat eredménye alapján kalkulálják. Az állatok számára biztonságosnak ítélt beviteli mennyiséget egy biztonsági faktorral (ez leggyakrabban 100) osztják el, mielőtt az emberek számára is meghatározzák a biztonsággal fogyasztható mennyiséget (2,7). Így például ha az állatnál testsúlykilogrammonként 100 mg az a legnagyobb „dózis” naponta, ami mellékhatást még nem okoz, akkor ennek alapján az embernél 1 mg/kg-ban állítják be az ADI értéket (7). Szintén rendelet írja elő (1169/2011/EU rendelet) az adalékanyagok kötelező feltüntetését az élelmiszercímkén, így például az adalékanyag adott csoport neve mellett az adalék saját neve vagy Eszáma is meg kell jelenjen (2), azaz például: Édesítőszer: szteviol-glikozidok (vagy E960).
 
Az élelmiszercímkén egyéb információkat is fel kell tüntetni, többek közt hogy az adott édesítőszer „túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet” – ez azokra az élelmiszerekre értendő, melyek 10%-nál nagyobb arányban tartalmaznak hozzáadott cukoralkoholt (8). A szigorú EU-s jogszabályok mellett, hazánkban a közétkeztetési rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet) is kitér az édesítőszerek használatára. Közétkeztetésben a három év alatti korcsoportnak nem adható édesítőszer, kivéve a szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőket (9).
 
Édesítőszerek népszerűsége – hazai körkép
A Szinapszis Kft. tavalyi kutatásából (10) kiderült, hogy egyre többen használják az édesítőszereket, elsősorban az italok édesítéséhez. A válaszadók 31%-a ételek és italok ízesítéséhez egyaránt alkalmazza az édesítőket, 8 %-uk csak ételekbe, míg 27%-uk csak italokba teszi. A kutatás rámutat arra is, hogy az édesítőszer kiválasztásánál az íz a döntő szempont, a kellemes, cukorra emlékeztető íz még az energiatartalomnál is fontosabb. Nyilvánvalóan nagyon fontos az édesítő eredete is, a természetes eredetű összetevő még mindig előnyt élvez. A fogyasztók ma már nyitottabbak a különböző édesítőszerek megismerésére, ezt mutatja, hogy folyamatosan nő az édesítőszerek ismertsége (10). A volt Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által 2014-ben végzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy 2009-hez képest nőtt az édesítőszerek fogyasztása a hazai lakosság körében (11).
 
Energiamentes vagy intenzív édesítőszerek
 
Az intenzív édesítőszerek fő jellemzője, hogy édesítőerejük a cukornál jóval nagyobb, így sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes (pl. taumatin) és mesterséges (pl. szacharin, aszpartám) eredetűeket. Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető, mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek, gyümölcskonzervek, dzsemek, sütőipari termékek alkotói lehetnek (12). (Az energiamentes édesítőszerekről bővebb információ a 2014. novemberi Táplálkozási Akadémia Hírlevélben található.)
1 Az ADI (Acceptable Daily Intake, elfogadható napi bevitel) érték azt a beviteli mennyiséget jelenti egy adott anyagból, amit egy életen át naponta fogyasztva nem jelent értékelhető egészségügyi kockázatot.
Táblázat_1
A dőlt betűvel írt édesítőszerek természetes eredetűek.

  1. táblázat Az Európai Unióban engedélyezett intenzív édesítőszerek főbb jellemzői (2,13)

Örökzöld kérdés az édesítőszerek biztonságossága, melyben az ADI érték adhat számunkra
iránymutatást, hiszen leginkább ez jelzi az egészségre gyakorolt hatásukat (14). Sokszor elhangzik a táplálkozástudományi szakemberek szájából, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek. Az ADI érték segít annak meghatározásában, hogy miből mennyi az egészségre ártalmatlan adag. Ennek jelentőségét ismerték fel egy olasz tanulmányban is, melyben azt vizsgálták, hogy az olasz élelmiszer piacon jelenlévő intenzív édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával a lakosság átlépheti-e az ADI értéket. Le Donne és munkatársai 10 intenzív édesítőszer (Aceszulfám-K, Aszpartám, Ciklamát, Szacharin, Szukralóz, Taumatin, Neoheszperidin DC, Szteviolglikozidok, Neotám, Aszpartám-aceszulfám só) napi bevitelét vizsgálta az olasz lakosság körében (7,13).
 
Egy 3 lépcsős módszerrel a lehető legpontosabban próbálták megbecsülni a fogyasztást. Első lépésben azt mérték fel, hogy milyen intenzív édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek álltak rendelkezésre az olasz élelmiszerpiacon. Előre megtervezett módon a márkák piaci részesedésének adatait figyelembe véve ellenőrizték a termékek élelmiszer-címkéjét. Második lépésben egy korábbi – országos szintű – felmérés fogyasztási adatait kombinálták a maximálisan engedélyezett értékekkel. A harmadik lépésben a vizsgálat során gyűjtött élelmiszer minták kémiai elemzését végezték el, az édesítőszer pontos koncentrációjának meghatározása céljából, majd a fogyasztási adatokat kombinálták az aktuális koncentráció értékével. Az édesítőszerek beviteléhez elsősorban az üdítők, az asztali édesítők és az étrend-kiegészítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, ugyanakkor az édesítőszert fogyasztók körében a becsült napi beviteli érték jóval az ADI érték alatt volt (13). Hasonló kutatást Írországban is végeztek, ahol a lakosság édesítőszer fogyasztása szintén jóval az ADI érték alatt maradt. Az édesítőszerek beviteléhez az íreknél is az üdítők, az asztali édesítők járultak hozzá jelentősen, azonban náluk a harmadik helyen a tejtermékek álltak (7).
 
Felhasznált irodalom:
 

  1. Diabétesz világnap. Elérhető: http://www.diabet.hu/info.aspx?sp=5
  2. Lugasi A. Az intenzív édesítőszerek biztonságossága. Orvosi Hetilap, 2016, 157 (Suppl. 1), 14–28.
  3. EFSA Panel on Food Additives and Nutrient Sources added to Food (ANS). Statement on the validity of the conclusions of a mouse carcinogenicity study on sucralose (E 955) performed by the Ramazzini Institute. EFSA Journal, 2017, 15 (5).

Elérhető: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2017.4784/full

  1. http://www.worlddiabetesday.org/
  2. Hidvégi T. Cukorbetegség. in: Hidvégi T,(szerk) Civilizációs betegségek – A leggyakoribb

népbetegségek megelőzése. Budapest: Springmed Kiadó, 2017.

  1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság: Kérdezz-felelek az élelmiszer-adalékanyagokról tájékoztató.

Elérhető:
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21392/Kerdezz_felelek_az_elelmiszer_adalekanyagokrol.pdf/d639d3e4-1ab6-41bd-80be-87cf7d73be52

  1. Goscinny S. Dietary intake assessment of low calorie sweeteners in European populations. EFAD konferencia (10.) (2017 szeptember 30) (Rotterdam).
  2. Bartyik T. Az élelmiszer – adalékanyagokkal kapcsolatos előírások ismertetése és gyakorlati alkalmazásuk előadás anyag.

Elérhető:
http://www.nak.hu/images/Kamara/dokumentumok/NAK_adal%C3%A9kanyag_el%C5%91ad%C3% A1s_Bartyik_T%C3%BCnde.pdf

  1. Szabó E. 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról előadás. Elhangzott: Élelmezésvezetők Regionális Fóruma. Miskolc, 2015. március 24.
  2. Szinapszis Kft. Különösen az italoknál nőtt meg az édesítőszerek elfogadottsága. Elérhető: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegedre/20281/edesitoszerek-elfogadottsaga [Legutóbb frissült: 2016.12.12.]
  3. OGYÉI: Országos Táplálkozás és Tápláltsági állapot Vizsgálat 2014. Elérhető:

https://www.ogyei.gov.hu/orszagos_taplalkozas_es_taplaltsagi_allapot_vizsgalat_2014/ [Legutóbb frissült: 2017.01.14.]

  1. Frecskáné CSK. Cukormentes édes ízek. Amit az édesítőszerekről tudni kell előadás anyag.

Elérhető:
http://portal.nebih.gov.hu/informaciok/elelmiszer/lakossagi/elelmiszerbiztonsag/elelmiszerbiztonsag-lakossagi/-/asset_publisher/4ndba0yRXvQX/content/amit-az-edesitoszerekrol-tudnikell/pop_up?_101_INSTANCE_4ndba0yRXvQX_viewMode=print

  1. Le Donne C. et al. Assessment of dietary intake of 10 intense sweeteners by the Italian population. Food and Chemical Toxicology. 102; (2017) 186-197.
  2. Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős Államtitkárság. Adalékanyagok csoportosítása. Elérhető: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/?_preview=3d793d13-7539-e2e8-6b07-000011fdc4f6
  3. Gézsi Andrásné M. Hogyan fogyjunk cukorbetegen. Budapest: Springmed.2010.
  4. Papakonstantin A. Current nutrition and diabetes principles, newer data on diabetes dietary management and EFAD’s involvement in World Diabetes Day. EFAD konferencia (10.) (2017 szeptember 30.) (Rotterdam)
  5. EFSA. Health claims related to intense sweeteners.

Elérhető: https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/sweeteners
18.British Dietetic Association.Policy Statement -The use of Artificial Sweeteners. Birmingham: British

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Az ételhőmérő jelentősége a konyhában

eteltcsakokosan

Miért tesznek minden hústermékbe valamilyen cukrot?…

eteltcsakokosan

10 tanács a biztonságos uzsonnához

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató