Ételtcsakokosan

A Tündérkert-mozgalom az őshonos gyümölcsfajtákért

2014. április 7.
cherry-blossoms-217610_1280-300x229

A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek és Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak; törekvéseiket pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja.

Az MTI azt követően kereste meg a program alapítóit, hogy a napokban nyitották meg az első budapesti Tündérkertet. A kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében az első tíz őshonos gyümölcsfát ültették el a héten.

cherry-blossoms-217610_1280-300x229
Kovács Gyula pórszombati erdész az MTI-nek azt mondta, akkor kezdett a az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta “a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni”. Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett hozzá. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket, ezekből már közel száz található.
Kifejtette: a “gyümölcsészet” és a néprajzi hagyományok megőrzése együttes feladat, amit a zalai Hetés vidékén talán már sikerült megvalósítani. A pórszombati Medes-hegyen található birtokán mostanra mintegy kétezer különféle őshonos gyümölcsfafajtát gyűjtött össze, de az a törekvése, hogy ezekből “vissza tudjon ajándékozni” azoknak a tájegységeknek a Tündérkertjei számára, ahol azok eredetileg is éltek.
Kovács Gyula azt is elmondta: idén már a bukovinai székelyek és a moldvai csángók is elkezdték összegyűjteni a maguk őshonos gyümölcsfáit. A Tündérkertek mozgalmát ugyanakkor szeretné minél inkább a fiatalokkal is megismertetni, ezért iskolakertek létrehozását is szorgalmazza.
Szarvas József, a Tündérkert másik alapítója az MTI-nek azt is elmondta, hogy az őrségi faluban található Tündérkertben minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. A Nemzeti Színház művésze Kovács Gyula erdész szakmai támogatásával 2009-ben hozta létre Vas megyei portáján a Tündérkertet. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született, így a Vas megyei településen nincs olyan gyermek, akinek a gondjaira, gondnokságára ne lenne bízva egy-egy őshonos gyümölcsfa – mondta Szarvas József.
Emlékeztetett: a viszáki Tündérkertben jelenleg 83 őshonos gyümölcsfa található. A megmentendő őshonos fákról lemetszett ágat beoltják egy vadalanyba. A fiatal fákat – amíg erre szükség van, míg a gyökerei meg nem erősödnek – a szülők gondozzák, öntözik, majd évek múltán élvezhetik a fa gyümölcsét. Végtelen fajtagazdagságú gyümölcshagyatékot hagytak ránk eleink, de ezek a hagyatékok egyre fogynak – fűzte hozzá. Szarvas József az Őrségben (Viszákon) vásárolt portáján Pajtaszínházat hozott létre, galériát alapított.
Az agrárrendszerekben a sokféleség megtartását, növelését létkérdésnek nevezte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca háttéranyaga kitér arra, hogy a nemesítési alapanyagként is szolgáló genetikai alapanyagok eltűnése a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti. A mezőgazdaságban használt fajták viszonylag rövid idő alatt – akár egy évtizeden belül is – kicserélődhetnek és eltűnhetnek, például a változó piaci igények, gazdaságpolitikai döntések miatt – emlékeztet az összegzés.
Ebből kitűnik: rendkívül kiszolgáltatott a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokfélesége, az agrobiodiverzitás, amelybe a régóta termesztett növényfajok és fajták, a nemesítés során előállított fajták, a tájfajták és változatok, valamint a kultúrnövények vad rokon fajai is beletartoznak.
A mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásaink megőrzése kulcsfeladat, ezen belül a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták felelevenítése, továbbá néhány egyeduralkodó világfajta mellett a régebben elemző gazdag fajtaválaszték alkalmazása is fontos. A nemzeti erőforrásokkal, ezen belül a genetikai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás alapvető jelentőségű Magyarország létfeltételeinek fenntartásában és gazdasági jólétének megteremtésében.
Ezért a VM genetikai erőforrások megőrzését kiemelt prioritásként kezeli. A vidékfejlesztési miniszter tavaly jóváhagyta az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiáját. Ez fontosnak tartja az olyan kezdeményezések szakmai támogatását, amelyek segíthetik megalapozni az eredeti termőhelyen történő génmegőrzést az in situ – on farm rendszer hatékony működtetésével.
Ebben a témában sajátos szerepe van a Jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2011-ben kezdeményezett Gyümölcsészeti Megállapodásnak. A múlt év január 1-jétől a Növényi Diverzitás Központ vette át a gyümölcsészeti program szakmai koordinálását.
Napjainkig összesen 27 parókia kert, templomkert, óvoda és iskola kert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfa csemeték telepítését. Emellett kiemelkedően fontosak a civil kezdeményezésként működő Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, valamint az egyelőre kis számban működő, tudatosan a genetikai erőforrások változatosságára építő és annak megőrzését, védelmét szolgáló gazdálkodók génmegőrzési tevékenysége.
Ennek eredményeképpen 19 gyümölcs tájfajta regisztrációja megtörtént és a múlt évi Nemzeti Fajtajegyzékben 12 alma-, 2 körte-, 1 cseresznye-, 1 kajszi, valamint 3 őszibarackfajta szerepel államilag elismert tájfajtaként. További gyümölcs és zöldség tájfajták regisztrációja szintén folyik – tájékoztatott a VM.

Forrás: MTI

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Bővülő kínálat

eteltcsakokosan

Fogyasszuk mértékkel!

eteltcsakokosan

Milyen kritériumoknak kell megfelelni?…

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató