Elkáposztástalaníthatnánk, de nem fogjuk

A káposzta számtalan ország étrendjében alap élelmiszer. Karácsony közeledtével hazánkban is sok családnál kerül az asztalra a savanyú káposztából készült töltött, vagy székelykáposzta.

Utánajártunk, az ételek eredetének, és kiderült, hogy a történetük gyökeresen eltér egymástól.
Elsőként tisztázzuk, mióta eszünk káposztaféléket? Az első feljegyzések 2500 évvel ezelőttről származnak, vagyis akkoriban már biztosan része volt az étrendnek a káposzta, de még nem savanyított formában.
A savanyú káposzta létrejöttére kétféle magyarázat van. Az egyik magyarázat szerint Kínában találták fel, és onnan terjedt el. A másik magyarázat a római hadsereg sikerének tartja a savanyú káposzta felfedezését, miszerint a légióknak szállított nyers káposzta a hosszú úton összerázkódott, összetört és spontán módon megsavanyodott. A légionáriusoknak viszont kifejezetten ízlett az újfajta étel, így később Róma városába is eljutott a savanyú káposzta, majd meghódította a világot.
A világhódító savanyú káposzta azonban nem mindenhol aratott tetszést. A XVIII. században a brit hajósok, kereskedők, haditengerészek tisztában voltak azzal, hogy a savanyú káposzta rendszeres fogyasztása megvéd a skorbuttól, mégis csak parancsra, fenyegetések terhe mellett voltak hajlandóak megenni, mert az íze nagyon távol esett az ízlésüktől.
És a történet ezen pontján, forduljunk rá a töltött-, illetve a székelykáposzta eredetére. A töltött káposzta rendkívül elterjedt étel, Romániától Törökországig, Oroszországtól Svédországig számos országban jelen van, természetesen a helyi változatában. Magyarországon a töltött káposzta első írásos említése 1695-ben történt, vagyis a török hódoltság idején terjedt el.
A töltött káposztával ellentétben a székelykáposzta sokkal később létrejött étel. A székelykáposztának semmi köze Erdélyhez, a Székelyföldhöz, vagy a székelyekhez. A történet szerint Székely József – XIX. században élt vármegyei főlevéltáros – és Petőfi Sándor – akik mellesleg barátok voltak – együtt készültek ebédelni, de későn értek az étterembe, ahol már minden étel fogytán volt. Székely úgy döntött, hogy a káposztafőzeléket összeönteti a sertéspörkölt maradékával, hogy kijöjjön két adag. Az étel olyannyira ízlett Petőfinek, hogy legközelebb már székelykáposztaként hivatkozott az ételre, és ezen a néven rendelte meg az étteremben.