A fagyasztás egy tartósító eljárás, melynek célja egyrészt megőrizni az élelmiszer ízét, minőségét, tápanyagértékét, másrészt meggátolni a káros baktériumok szaporodását, az étel romlását. Fagyasztó hőmérsékleten a baktériumok szaporodása, élettevékenysége leáll, de vannak baktériumok és gombák, … [Read more...]
Hogyan kell megfelelően felengedni a fagyasztott élelmiszereket?
A felolvasztást soha ne szobahőmérsékleten végezzük. Ilyenkor ugyanis az étel külső hőmérséklete rövid időn belül eléri a már említett „veszélyzónát”miközben a belső részek órákig fagyott állapotban maradnak. A legjobb, ha a fagyos élelmiszert a 0–5 °C-os hűtőszekrényben lassan olvasztjuk fel. A … [Read more...]
Mi az a hőmérsékleti veszélyzóna?
Az élelmiszerek esetében hőmérsékleti veszélyzóna az a hőmérsékleti tartomány, amely az élelmiszerek romlását, vagy megbetegedést okozó mikroorganizmusok számára kedvező hőmérséklet, ami a hűtési, vagy hőkezelés tartomány közé esik. +5 °C–+10 °C között a legtöbb mikroorganizmus szaporodása lelassul, … [Read more...]
Mi a különbség a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő között?
Közös bennük, hogy mindkettő az élelmiszerek lejáratát jelzi, és néhány kivételtől eltekintve a legtöbb élelmiszer esetében a fogyasztók tájékoztatásának kötelező eleme. Ha szerepel mellettük az elvárt tárolási hőmérséklet, a lejárati idő csak az adott tárolási hőmérséklet betartása mellett … [Read more...]
Mire jó a maghőmérő?
A maghőmérő egy olyan, érzékelővel ellátott kézi hőmérő, amelynek a segítségével az élelmiszer belsejében lévő hőmérséklet megmérhető. Az élelmiszer legvastagabb, belső részeiben ugyanis a külső hőmérsékletváltozás – melegítés vagy hűtés – sokkal lassabban zajlik le. Emiatt az élelmiszerek … [Read more...]
Mi a különbség az élelmiszer-fertőzés és az élelmiszer-mérgezés között?
Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznapi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben lévő káros anyagok okoznak. Elsősorban a gyomor-, bélrendszer hányással, hasmenéssel járó megbetegedése, de további, súlyosabb tünetek is felléphetnek. Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha az … [Read more...]
Mossuk-e meg a tojást? Hogyan tároljuk?
Mivel mosáskor megsérül a tojás természetes, külső védőrétege, és a héj átjárhatóvá válik a szennyeződések, ezzel együtt a romlást és megbetegedést okozó mikrobák számára, ezért tárolás előtt ne mossuk meg. Ha szemmel láthatóan szennyezett a tojás felülete, javasolt azt szárazon megtisztítani. Ha … [Read more...]
Mire érdemes odafigyelni a tojás vásárlásakor?
A legfontosabb alapszabály, hogy ne vásároljuk meg a hiányos jelölésű, sérült, törött, szennyezett héjú tojást! A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó … [Read more...]
Miért nem lehet az alternatív gabonákból önmagukban tésztát készíteni?
A sütőipari termékek minősége szempontjából a sikér mennyiségének és minőségének van a legmeghatározóbb szerepe. A sikért a búza vízben oldhatatlan fehérjéi, a gliadin és a glutenin alkotják, melyek nedvességgel érintkezve a tésztát rugalmassá, jól nyújthatóvá, a gázok megtartásával pedig … [Read more...]
Honnan tudom, hogy garantáltan gluténmentes-e egy élelmiszer?
A gluténmentes élelmiszer előállítása során a vállalkozásoknak rendkívüli gondossággal kell eljárni, kezdve a gabonafélék betakarításától, a szállításon át, folytatva a feldolgozás és termelés minden szakaszában. Ezeknek az élelmiszereknek a csomagolásán a gyártók a fogyasztók tájékoztatása … [Read more...]
Mit tegyek a vendégség után megmaradt ételekkel, meddig fogyaszthatóak biztonsággal?
A megmaradt hűtést igénylő süteményeket, készételeket minél előbb lefedve, hűtve tároljuk, a száraz süteményeket pedig fedett dobozban. A krémes sütemények, húsos, tojásos ételek hűtött körülmények között készítésüket követően 1-2 napig még fogyaszthatók, a száraz sütemények fénytől és nedvességtől … [Read more...]
Vihetünk-e közös rendezvényekre házi készítésű süteményeket?
Az attól függ, hogy a rendezvény családi, baráti körben vagy intézményi, esetleg közösségi (pl. egyházi) keretekben zajlik. Egy baráti, családi és alkalmi közösségi rendezvényre az élelmiszerjog szabályai nem vonatkoznak, mindenki belátása szerint dönthet. Egy nagyobb közösségi rendezvény esetében a … [Read more...]