Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznapi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben lévő káros anyagok okoznak. Elsősorban a gyomor-, bélrendszer hányással, hasmenéssel járó megbetegedése, de további, súlyosabb tünetek is felléphetnek.
Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha az elfogyasztott élelmiszerrel a tápcsatornán keresztül jut be a szervezetbe a fertőző kórokozó, ami lehet baktérium, vírus, vagy parazita. Ilyenkor jelentős a további fertőzés veszélyének kialakulása, azaz következményként nem csak azok betegszenek meg, akik a fertőzött ételből fogyasztottak. A megbetegedett ember – higiénés szabályok megsértésével – átadhatja a betegséget a környezetében másoknak is, már nem élelmiszerrel, hanem egyéb, úgynevezett „kontakt” úton. Legismertebb ételfertőzés a szalmonellafertőzés, ami alapvető élelmiszer-higiénés és környezethigiénés szabályok betartásával megelőzhető.
Élelmiszer-mérgezésnél az élelmiszerrel elfogyasztott, benne lévő méreganyag a felelős a tünetekért. Ez esetben további fertőzésveszély nincs, de a tünetek súlyosabbak is lehetnek. Legjellemzőbb élelmiszer-mérgezés a gombamérgezés (vadon termő mérgező gombák ), de példaként a legkülönfélébb vegyi szennyezések, vagy az élelmiszerekben elszaporodó baktériumok és gombák által termelt toxinok is megemlíthetők. Élelmiszer-mérgezés volt a legutóbbi, csattanómaszlaggal szennyezett fűszerkömény esete is.
A mérgezések megelőzésében is szerepe van az élelmiszer-biztonsági szabályoknak, a megbízható helyről származó élelmiszerek felhasználásának.